Állami gimnázium, Nagykikinda, 1894
30 — Ima a tanórák után: Gratias agimus tibi, omnipotens, sempiterne Deus! qui per infusionem aeternae lucis mentes nostras et cor nostrum illuminasti, ut via virtutis ingredientes parentibus et patriae digne servire valeamus. Amen. Az ifjúság fegyelmi állapotát a lefolyt 18 év alatt a tanulmányi eredményt feltüntető táblázathoz csatolt kimutatás mutatja; meg kell azonban jegyeznem, hogy itt csak is a vizsgálatot tett nyilvános tanulók jöhetnek tekintetbe; mert a tanári testület csak is ezeknek magaviseletét képes megfigyelni. Ezen táblázat szerint tanulóink magaviseleté a fegyelmi szabályok követelményeinek megfelelt; voltak ugyan tanévek, a mikor a „kevésbbé szabályszerű“ tömegesebben fordult elő, de ezen jelenség annyi tanuló között természetes. Az intézetből összesen 5 tanuló lett kizárva és pedig 2 erkölcstelen magaviselet, egy lopás, egy verekedés és egy tanárával szemben a vacatióban tanúsított tiszteletlen magaviseleté miatt. Általában tanulóifjúságunk alapjában jó és semmi oly erkölcsi romlottságnak, a mely a deákcsinyen kívül állana, jelét nem adta. A tanulók vallás erkölcsi nevelése a tanári testület különös gondját képezte; nemcsak vasár- és ünnepnapokon hallgattak a róni. katli. v. tanulók szent misét; hanem minden egyes fontosabb. az intézet beléletére kiható mozzanat alkalmakor is. A róm. kath. v. tanulók minden esztendőben 3-szor gyóntak és áldoztak. Az utolsó 2 évben a róm. kath. tanulók szt. mise előtt rendesen exhortatióban részesülnek; de ez csak úgy volt lehetséges, hogy a róm. kath. hitközség az egyházi főhatósággal egyetemben a második káplányi állást rendezte ; mert a gymnasium az alap elégtelen volta miatt, sajnos, saját intézeti hitoktatót kénytelen nélkülözni. És ez volt oka annak, hogy a káplányi teendők összehalmozása után 1886-ban Bogovich Eerencz hitoktatónak kérelmére az egyházi főhatóság u. é. szeptember 17-én 3196. sz. a. megengedte, hogy az eddigi szokástól eltérőleg 2 — 2 osztályt összevonva a hittani órákat felére apaszthassa A hittan tanítására a róm. kath. tanulóknál csak az hatott hátráltatólag, eltekintve azon körülménytől, hogy 2 —2 osztályt rendes intézeti hitoktató hiányában kénytelenek voltunk összevouni, hogy a róm. kath. segédlelkészek elég gyakran váltakoztak és pedig nemcsak a tanév végén, de nem ritkán annak közepén is, a mint azt „A nagy-kikindiai gymnasium tanári testületé“ czím alatt felsorolt adatok bizonyítják. A gör. kel. v. tanulók hitoktatását ezen körülmény nem hátráltatta ugyan, mert 18 év alatt, a mostani, hitoktató a negyedik, de, mert az állomás nincs rendszeresítve oly lanyhán folyik, hogy ezen állapot teljesen tűrhetetlen és nemcsak a tanulók vallás erkölcsi érzületére, tanulmányi eredményére, de az intézet fegyelmi állapotára is kártékonyán hat. Pedig a gör. kel. v. tanulók számra nézve oly szépen gyarapodnak, hogy különös gondot kellene fordítani, azok vallásos nevelésére. A nem róm. kath. vallásu tanulók hitoktatóik felügyelete alatt saját isteni tiszteletükön vesznek részt.