Állami gimnázium, Nagykikinda, 1892

műnk1), daczára azon nagyszabású fellendülésnek, mely az utóbbi években e téren tapasztalható, hogy még mindig szegény. Szegény pedig azon tekintetben, hogy a gyermekészhez aplikált históriai, természettudományi, fölfedezési drámai, eposi, philologiai, utleirási philosophia!, biographiai, földrajzi, szónoklati, aestheti- kai, mythologai, archeológiái ethnographiai, művelődés történeti, találmányi munkákban felette nagy a hiány. Van szépirodalmi elég, sőt sok is már, de nincsen elég tudományos élvezetes olvasmány, főleg ügyességek, mesterségek, művészeti útmutatók, képtárak, atlaszok és játékkönyvek2) Pedig ezekre nagy a szükség, különösen idegen ajkú vidékeinken. Itt az ifjú népirodalmi olvasmányt talál eleget saját anyanyelvén, hanem mivel vonzó tudományos olvasmányt alig talál és ha ezeket áhitja idegen forráshoz fordul és legtöbbször idegen szellemet szi magába.

7. Nagyot lendítene vegyes ajkú vidékek tanulóinak magyarságán a most még igen sok helyütt hiányzó önképző kör.8) Nem szándékunk jelen esetben az önképző körök mélyebb tárgyalásába bocsátkozni Csupán rámutatásként kivánnók hangsúlyozni, hogy említett vidékek minden intézetében legyen önképző kör, még ott is a hol kis-gymnasium áll fenn. Eddigien csak fógymnasiumokon kívánták és látták be azok szükségességét, a mi szempontokból azonban kívánatosnak tartanók az algymnasium számára is. Természeteden teljesen más programmal. Nem meddő rzépirоda!maskodás, mely a főgymnásiumokon oly áldatlan lidércz- kedik. hanem kisméretű tudományos foglalkozás. A világ képe egy harmatcseppben. Általános vonásokkal jelölve meg, működése a következőkben állana:

a) Hetenkint egy órában volna gyülekezet. (Vasárnap délelőtt.)

b) Az első osztály olvasna és otthon ezt emlékezetből leírván fölt írná reprodukcióját. A többi bírálna.. A második osztály adott tételeketönállóan fogalmazna. A harmadik osztály egyes szemlélődött tárgyat, megfigyelést vetne papírra. A negyedik osztály, nagyobbsza- básu munkálatokká1, önálló tételekkel állana sorompóba.

c) Volnának jutalmak is.

d) Vitatkozások a tanár felügyelete alatt állanak.

Mennyi sarkallást lelne idegen ajkú tanuló abban, hogy

kiváljon, hogy magyarságát tökéletesítse, hogy egy szóval meg- magyarosodjék, hogy a tanárhoz közelebb erezzen egy fokkal.

N. Hiányzanak idegenajka vidékeken múzeumok, képtárak. Ha, vannak is itt-ott, az mind külföldi importcz'kk idegen felírással idegen terminus technikusokkal. Egy ily intézetnek egy kis nemzeti múzeumnak kellene lennie. Régi magyar éremgyüjtemé- nyek, ha papirutánzatok is, magyar neves férfiak képei szobrai, fegyverek viseletek, várak, városok stb. hacsak papírból össze1 Dortsák Gyula. Az ifjúsági könyvtárak. Таперу]. Közi. XXIV. 2. .'!.

Volt György. Az ifjúsági könyvtárak és ;./ iljusági irodalom. Tanegvl Közi. XXIII. 10.

2) Morvay Győző. A középiskolai ifjúsági könyvi árjegyzék. Tan. К. XXVI. 8.

3) Pintér Kálmán. Az önképző körök: T.megyl. Közi. XX. 2.

Riedl Frigyes, Az önképző körök: Tanegyl. Közi. XXIII. 4.

Kemény Ferencz. Gondolatok az önképző körök reformjához. Tan. К. XXII. 9.