Állami gimnázium, Nagykikinda, 1891

Mathematika, heti 4 óra a) Algebra, heti 2 óra. A határozott és határozatlan elsőfokú egyenletek megoldása több ismeretlennel; a hatványozás és a műveletek hatványokkal, a kéttaguak hatványai; Pascal és Euler tantételével; a számtani haladványok; a gyökfejtés és a műveletek gyökmenyiségekkel s a végszerütlen nevezőjű törtek nevezője végszerüsítése; a négyzet köhgyökkivonás algebrai többtag­ból és közönséges számokból; a másodfokú egy ismeretlenű egyen­letek megoldása a teljesen és nem teljesen rendezett egyenletekből. Tankönyv. Dr. Lutter N. Petii számtan, II. tűzet- b) Geometria, heti 2 óra. A síkmértan egészben véve, nevezetesen: egyenes vonalok fekvése a síkban; az idomok hasonlósága és területeik megmérése, az egész körtan a kör kiegyenesítésével és kisíldtásával. Tankönyv: Dr. Lutter N. Mértan. I. füzet. Tanár: Domokos Jenő. Szabadkézi és geometriai rajz, heti 2 óra. A stilizátióról álta­lában. Stilisált levelek és virágok rajzolása. — A görög és római sik-díszitmények, növényformáinak stilizátiójáról; e díszítmények jellemzőbb formáiról; ide vágó virágszalagok és szegély díszítmények rajzolása és színezése. Középkorai sík díszítmények jellemzőbb motí­vumainak rajzolása. A polychrom sík-diszitményekkel kapcsolatban a színtan lényegének ismertetése. — Az egyiptomi, görög és római építészetről, tekintettel az alkalmazott díszítmények és építészeti ré­szek széptani szempontjára. Tanár: Szálát/ Jenő. Tornázás, heti 2 óra. A katonai rendgyakorlatokból: a sor föl­állítása, alakitasa és mozdulatai; rendek és kettős rendekbe fejlődés. Szabadgyakorlatok. A könnyebb műjárások. Társasszabadgyakorlatok. Szergyakorlatok. Tornajátékok és kirándulások. Tanár: dr. Jákó János. 33 Hatodik osztály. Osztályfőnök: Ujházy László. Vallástan, heti 2 óra. Magyar nyelv, heti 3 óra. A rhetorika fogalma; a szükebb értelemben vett rhetorika; a szónoki beszéd tárgya, szerkezete, elő­adása; szónoki beszéd fajai. A szavallás és feltételei. A szónoklat története. A szélesebb értelmében vett rhetorikából az értekezés fo­galma és fajai; anyaga és szerkezete; irálya. Az értekezés előadási formái. Az értekező próza rövid története. Az elbeszélés fogalma; a történetírás; tárgya, szerkezete, irálya. A történelem segédtudomá­nyai és formái. A történetírás története. Rhetorikai olvasmányul: műbeszédek, társadalmi beszédek; értekezések és történelmi darabok. Drámai olvasmányul: Bánk-Bán Katonától és Coriolán Shakespeare- től. A drámai olvasmánynyal kapcsolatban a drámai költészet fogalma; a drámi tárgya, szerkezete, irálya és a drámai műfajok. A tragoe­3

Next

/
Oldalképek
Tartalom