Állami gimnázium, Nagykikinda, 1891

28 ddttanból az egyeztetés és a SZóvonZátök. Olvasmányul iátinböl ma­gyarra ismétlés gyaiiáüt ä Schulz Dávid latin olvasó- és gyakorló- köhyv í. dí-62, II. 65--1Í5 üj tárgy gyanánt Liviusból 1—30 a i-óiiiai köztársaság története. Phaedrüs meséiből 16 darab. — Ma- gydiból latinra á gyakörlókönyv 1—34 olvasmányai. — Hetenkint iskolái itásbéli dolgozat. Tankönyvek: Schülz Dávid Latin nyelv­tan és gyakorlókönyv. Dávid István Latin olvasókönyv. Tanár: Simon Mihály. Német nyelv, heti 4 óra. Értelmes olvasás. A hangsilly és he­lyesírás élőméi. A névszók decliuátiójá, a számnév, a névmás, ha­tározók éS pl’áfepositiők, az igetan és a kötőszók. Szótanulas az ol- VáSmánynjral kapcsolatban. Fordítás magyarból németre és viszont. Költemények emlézése. Kéthetenként egy Írásbeli dolgozat. Tan­könyvek : Felsmann József Német Nyelvtan és Harrach József Né­met Olvasókönyv í. Tanár: Újházi/ László. történelem, heti 4 óra. A magyar nemzet története, tekintet­tél ä társadalmi és állami viszonyok fejlődésére. Továbbá a magyar - OSztrák monarélíia politikái földrajza, kiváló tekintettel az alkotmány fejlődésére, á kormányzati módokra s á közjogi viszonyokra. Tan­könyv: Mangold Lajos: Magyarók története. Tanár: Újházi/ László. Physikai és ttiathematikai földrajz, heti 5 óra. Természet. Tü­nemény. ЕГ0. A vonzás. A gí’avitatiÓ. A fold vonzása. A nehézség hatása. Á Súlypont. A súly. A coháesio. A halmazállapot. A folya­dékok tulajdonságai. A fenéknyomás. Az oldalnyomás és közlekedő csövek. A folyadékok fölfelé hajtása. A terjengős testek tulajdon­ságai. A levégő nyomása s ennek meghatározása. A barométer. A hőmérséklet. Thérmbmetér. Az áramlás. Az olvadás és fagyás. A forrás. A párolgás. A folyósodás éS sűrűsödés. A légköri csapadé­kok. Á Víz körútja a földön. A jó ős rosSZ hővezetők. A sugárzó hő. A hőforrások. A fény keletkezése és világitó testek. Äz átlát­szó testek. A fény terjedése. Az árnyék. A megvilágítás fokozata. A fénysugarak viszaveró'dése és törése. A sugártörés egyenközü kö­zegben és prismában. A spectrum. A lencse. Nagyitó és meszelátó. A delej vonzása és taszítása. A delej tű. A föld mint delej. Az elek­tromos megosztás. A légköri elektromosság tüheinényei. A galvanis- mus főtüneményei. Tájékozás a világtérber. A föld alakja. A föld ábrázolása. A földnek síkon való ábrázolása. A szárazulat. A viz és levegő. Az ég boltozat s a csillagok látszólagos mozgása. A föld forgása saját tengelye s a nap körül. A földövek, szél- és esőövek. A elima tényezői. A hold keringése a föld és nap körül. Földünk állása a naprendszerben. Tankönyv: Scholtz Albert és Ráth Arnold: A mathematikai és physikai földrajz elemei. Tanár: Domokos Jenő. Számtan, heti 3 óra. Az összetett hármasszabály átismétlése után az egyszerű és összetett kamatszámolás; határidőszámolás; rá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom