Állami gimnázium, Nagykikinda, 1891

13 nasztiát is válságos helyzetekbe juttatták, a veszedelem örvényének szélére sodorták! Nem kell ennek bizonyítására olyan messze vissza­mennünk a múltakba, hogy lássuk, miként vesztek el csaták a csaták után, követte vereség a vereséget és sza­kadt el egyik virágzó tartomány a másik után! Ellenben valahányszor a haza és a trón, a nemzet és a király szorosabban csatlakoztak egymáshoz, teljes bizalommal és szeretettel viseltettek egymás iránt; vala­hányszor a fejedelmek rossz tanácsosaik eltávolításával az általuk is kárhozatosnak nyilvánított iránytól eltérve, a törvény és igazság útjára léptek és a nemzettel kibékülve szabadságának, alkotmányának és nemzetiségének biztosí­tására és fejlesztésére üdvös törvényeket alkottak és intéz­kedéseket tettek: a dynasztia a leííválságosabb körűimé- nyék közül is diadalmasan emelkedett ki és újabb és vi- rulóbb lombokat fűzött dicsőségének koszorújába! Mert a királyi családhoz vallásos hűséggel ragaszkodó nemzet határtalan lelkesedésében sohasem kételkedett vért és életet áldozni, vitam et sangvinem offerre; mindenkor kész volt síkra szállani, hogy az ellenséges támadásokat visszaverje, a dynasztia jogait csorbítani ne hagyja, di­csőségét homályba borítani ne engedje! Ezek után nem szükséges, hogy nyíltan is hivatkoz­zam a pozsonyi országgyűlésen lejátszódott ama világhírű jelenetre, midőn a nagy szívű Mária Therézia a magyar nemzet ősi vitézségéhez és hűségéhez folyamodva, a minden oldalról ellene zúdult viharok közepeit összes hitét és bi­zodalmát a magyar nemzetbe helyezte; abba a nemzetbe, mely ellen a lelketlen kormánytanácsosok, még e szörnyű veszélyek közepeit sem szűntek meg ármánykodni és mindent elkövettek, csakhogy a fejedelmi kebelben bizal­matlanságot támaszszanak; abba a nemzetbe, melynek rendei a múltnak összes keserűségeit feledve riadó lelke­sedéssel ajánlották föl a trón védelmére a haza minden erejét; abba a nemzetbe, melynek dicsőén vezérelt hadse­regei diadalról diadalra robogtak, a rabló támadásokat visszaverték, a trónt megmentették és az uralkodó szívét örök hálára kötelezve az ország nádorához írt levelében arra a nyilatkozatra ragadták, hogy nincs semmi, amit e drága nemzetért, amit Magyarország javára megtenni kész nem volna! íme, így mentette ki a hűséges magyar nemzet a Habs burgi dynasztiát a veszedelem örvényéből! így

Next

/
Oldalképek
Tartalom