Állami gimnázium, Nagykikinda, 1886
— 6 ható meglepetéssel fogja látni, hogy a muegyesület szerény kezdeményei óta mily terjedelmet vön és mily magas fokra emelkedett a magyar ma vészét ! íme a társad Imi kezdeményezés, a társadalmi munkásság termékenyítő és hóditó ereje! Ha valahol, hazánkban volt az irodalomnak nagv jelentősége; és ha valaha, úgy sohasem inkább, mint az új életre ébredés korszakában, melyet épen Széchenyinek uj korszakol kezdő müve, a „Hitel“ nyitott meg. Azért ne csodálkozzék senki, ha T re fort egy, csak rövid ideig tartó állami szolgálat után teljes lélekkel a tudományos és iróddmi munkásságnak szentelte magát; részt vett az első Budapesti Szemle alapításában, hol anyagi érdekeinkről értekezett; buzgó munkása lett a lap denak és folyóiratoknak és már 1841-ben a „Nemzeti gazdaságnak rendszerei1 ez. értekezésével széket foglalt az akadémiában, mint annak levelező tagja. De miért mind e tanulmány, miért mind e munkásság, ha nmn lett volna czélja egyszersmind a nemzet politikai átalakítására közrehatni? Hiszen a nagy nemzeti ébresztőnek, Széchenyinek is az volt a czélja: az irodalom utján készíteni elő a közgazdasági és az ezt követő politikai átalakulást! Es az a férfiú, ki a nagy nemzeti ébresztőtől vett inspiratiót, és a ki épen azért, mert saját tap sztalásából szerzett meggyőződést h izánk és a külföld állapotai felől, az a férfiúi a politikai életre kilia'ó nagy eszmék merész, de nem vakmerő bajnoka lett; és midőn 1842-ben a „Pesti Hírlap“ szerkesztését Kossuth Lajostól Szál iy László vette át, báró Eötvös Józseffel, Lukács Móriczczal és Csengery Antallal őt is ott találjuk azok között, kik a korhadt municzipalis államszerkezet ellen állást foglalva, a par I amenta ris kormá'ny- és államrendszer zászlaját kitűzve, korukat megelőzve, kortársaikat ideális törekvéseikkel messze t ifiszárnya! va az 1818. évi bámu- latraméltó politikai átalakulásnak kezdeményezői és alapvetői lettek ! Nem lehet czélom ez alkalommal, m. t. hallgatóság, ünnepeltünk p u- blicistikai és politikai munkásságát és szereplését nyomon kisérm, fogják ezt tenni széles e hazában nálamnál hivatottabbak, kiknek föladata a jeles férfiú éjien ezen működésének kidomboritása lesz. Azért legyen szabad itt mellőznöm, hogy az 184'1/44-iki ország_ryülésre Zólyom sz kir. város választotta meg követének; jeléül annak, h gy ő nem elmaradt táblabirák, de a haladó polgári elem képviselője volt s mint követ a kereskedelmi ügyben kiküldött bizottság tagja lett. Legyen szabad hallgatással mellőznöm széles alapra fektetett közgazdasági, jogi, történelmi és politikai tanulmányait és czikkeit s a honi ipar érdekében a Védegylet mellett való felszólalását — és csak azt az egyet legyen szabad említésbe hoznom, hogy az első magyar miuisteriumban Klauzál Gábor, ipar-, földmivelés- és kereskedelemügyi minister mellett mint államtitkár foglalt helyet s a parlamentbe mint a főváros ötödik kerületének képvise- lője lépett be. így vett ő részt mint a parlamentaris és központi kormányrendszer irodalmi előkészítője annak megvalósításában, életbeléptetésében is! A mi az első magyar ministerium leköszönése után történt, azt a nagy vihart, mely a nemzetet az önvédelem terére sód -rta, nem kívánom részletesen rajzolni. Trefort látva az elhárithatatlanul bekövetkező eseményeket, mint többen mások a legjobbak közül, kik nem az élet foláld zásában, de annak megtartásában tettek jövendőnknek legjobb és legnagyobb szolgálatot, családjával egyetemben a külföldre vonult.
