Állami gimnázium, Nagykikinda, 1885

I.

Intézetünk kiegészítésének sának ügye.

államositáA múlt tanévben kiadott „Értesítőnk“ végével azt irtuk: „Csak a tanév végevei hozta némi mozgalomba a kedélyeket a megyének azon határozata, mintha az V. és VI. osztály beszüntetését kérelmezné a Minisztériumtól, de mi a legerősebben bízunk a kormány bölcseségében és nem hiszszük, hogy intézetünk megcsonkittatnék, sőt erős meggyőződésünk, hogy teljesen ki fog egészíthetni.“

És valóban nem is csalódtunk a magas kormányban, mivel a vallás- és közoktatásügyi Miniszter úr U nmeit, már 1885. junius 24-én 23,560. sz. a. a következő tartalmú magas rendeletet intézte Torontálmegye közönségéhez :

„Minthogy a tanintézetek hosszú időre alapíttatnak, megszüntetésük vagy leszállításuk sokoldalú érdekek megsértése nélkül bármikor meg nem történhetik, ennélfogva a megye törvény- hatósági bizottságának í. május ll-én 516/b. gy., 7694/85. sz. a. kelt abbeli határozatát, melylyel a n.-kikíndai gymn. V. és VI. osztályának megszüntetését a gymnasiumi alapok jövedelmének elégtelensége miatt kimondja, meg nem erősíthetem és annál ke- vésbbé, mert a határozathoz fűzött azon kérelemnek, hogy az V. és VI. osztályra eső tanárokat más tanintézethez, államszolgálatba vegyem át, meg nem felelhetek, s igy a gymnasiumi alapok rendezése e tanárok fizetésének megszüntetésével el nem érhető ; de másrészről úgy látom a dolgokat, hogy a megye közönsége találhat módokat arra nézve, hogy az alapok jövedelmének hiánya pótoltassák, melyet a megye közönsége előbbi előterjesztésében úgyis csak rövid ideig tartónak tüntetett fel. Nevezetesen helyre állíthatja a megye közönsége a bevétel és kiadás egyensúlyát először az alapoknál eszközlendő szigorúbb gazdálkodás és kezelés által, másodszor az által, hogy tanszékek megürülése alkalmával 1—2 tanszék csak 800 Írttal díjazandó helyettes tanárral töltetik be ideiglenesen, s végre, ha mindez nem volna elégséges, N.-Ki- kinda városának mint legközelebbi érdekelt félnek segélye volna kieszközlendő, mit, úgy hiszem, a város tekintettel a reá háruló anyagi és szellemi haszonra, nem fog megtagadhatni. E rendele- temről mind a beliig yminister urat, mind pedig a szegedi tanker, kir. főigazgatósíigát egyidejűleg értesítettem.“

1*