Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1942

Nemzetnevelés

10 helyen áll a testi nevelés, a másodikon az akarat és jellem nevelése és csak harmadikon a tudományos képzés. Ez az irány az összes újabb nevelési rendszerekben uralkodóvá kezd válni, A német iskolákban pedig ennek megfelelően az első helyen áll a testnevelés, azután következnek a katonai szempontból jelentős tárgyak és végül a régi értelemben vett tantárgyak. Az egész nevelés teljesen a numzeti szociálizmus céljait szolgálja. A franciák sem maradtak hátrább Heti 21 testnevelési és ugyancsak 21 elméleti órája van a középiskolai ifjúságnak. A nemzeti szociálista állam nagyon hasonlít a méhek kaptár-államához, ahol a gondolkodás ós vezetés egyetlen személyben összpontosul, míg az alárendeltek szerepe az, hogy a vezérlő akarat parancsait a legpontosabban végrehajtsák. A nevelés egyedüli célja, hogy erre a szerepre ránevelje az ifjúságot. Tagadhatatlan, hogy itt óriási erőforrások és lehetőségek nyílnak. Végső értékeléséről azonban ma még korán lenne beszélni. A mai háborút még a régi nemzedék vívja, mHy a régi iskolában készült elő az életre. Mintegy 30 évre van szükség, liogy a nemzeti szociálizmus nevelésének valódi értékéről kritikát mondhassunk. Ugyanis vannak egyáltalán le n^m kicsinyelhető nehézségek is. Ide tartozik a fejlődési lehetőség kérdése, a szellemi értékek helyzete az új államban. A történelem ugyanis azt mutatja, hogy a tudományok és művészetek fejlődésére a szabadság mindig üdvös hatással volt és, hogy az életet mindig az eszmék élete és fejlődése jelentette. Eddig úgy láttuk, hogy a kétpolusos feszültség minden élethez és haladáshoz szükséges volt, Az egypolusos rendszernek még ^pk vizsgát kell letennie, mig életképességét minden téren bebizonyíthatja. A testnevelés fontosságának emelkedésére el lehetünk készülve. Ez nem is baj. Abban bíznunk kell, hogy a sokszor kétségbe vont, de a gyakorlatban nagyszerűen érvényesülő magyar józanság itt is megfogja találni a helyes utat a szellemi értékek ós érdekek sérelme nélkül. A magyar nemzetnevelés elveit sok tekintetben korát megelőzve rakta le a sokszor félreismert és még többször kigúnyolt ^róf Klebelsberg Kunó. Neonacionalizmusa annak idején a vicclapok legkedveltebb témája volt s ma lassankint odajutunk, hogy ép oly sűrűen találkozunk vele a neveléstani tankönyvekben. A nemzetnevelő tanárnak különösen hasznos elmélkedni a Klebelsberg felállította 7 típusról, melyekben nagyszerűen fogja össze a mai magyarság típusait, hogy azokból kitermelje a neonacionalizmusra érett új magyarságot. 4 baloldali és 3 joboldali tipust vesz fel. 1. A passzív Ide tartozik az örök kényelmesek, a patópálok, a munkaiszonyban szenvedők serege, aztán azok, akik előre kimondják: Nem érdemes 1 Ez a tipus rendszerint aszociális, társulni, együttműködni nem tud és nem akar. Kivonja magát a közösség erőfeszítéseiből, elnézi, hogy mások agyondolgozzák magukat érette, de maga a kisujját sem mozdítja. Kicsúszott életééit ábrándok vágyálmával kárpótolja magát. Sokat a ressentiment viszi ide. Ezek a társadalom valóságos tehertételei. Találhatunk itt beteg túlérzékeny lelkeket is. 2, A negativ. Az örök ellenzéki. Tipusaaz az ellenzéki képviselő, aki a minisztert ilyetén módon vonta felelősségre egy interpellációban : „Tette-e ezt a miniszter ur. vagy nem tette Ha tette, miért tette s ha nem tette, miért nem tette? Tele van gyanakvással és rosszhiszemű-