Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1940

Az iskola múltja és legújabb története a román megszállás alatt

A tanulóktól szedett fenntartási díjra még ez évben is rászorultunk, bármennyire szokatlan eljárás is volt ez. Tanulónkint ez most is 500 Lei volt, ami 17—18 pengőnek felelt meg Iparkodtunk minél kevésbbé megterhelni a szülőket. Az így befolyt összegből elengedtünk 14.746 Leu tandíjat és még ezenfelül szegény tanulók fenntartási díjára fordítottunk 4275 lejt. A városból a szegény tanulók segélyezésére egyesek és intézmények 1645 Leüt adományoztak, De ezzel még nem merült ki iskolánk jótevőinek sorozata. A nehéz viszonyokra való tekintettel, és meit több szegény tanuló egyáltalán nem tudott volna tanulni további segítség nélkül, az igazgató más oldalról is igéDybe vette a jószívű emberek segítségét. Érettségi vizsgálat még volt a magyar nyelv és irodalomból. A romány nyelv és irodalom még nem voll tárgya. Ezen tárgy osztályvizsgálati jegyeit kellett átvinni az érettségi bizonyítványba. A történelemből azonban már csak a román történelem szerepelt. Az érettségi bizonyítvány azonban már román nyelven állíttatott ki. A mult évben szünetelt Kölcsey-Önképzőkört ismét életre keltettük, nehogy egészen feledésbe menjen, és nehogy a mi hibánkból szűnjék meg teljesen. Meg is ünnepeltük 30 éves fennállását. Megalakult 1891 október 3 án Malonyai István igazgatósága alatt. Ez alkalomra összeállították a többi között az önképzőkör kitüntetettjeinek névsorát is. Ezek között szerepel Jászi Oszkár és Ptyánk Sándor is, aki most tanügyi főinspektor, de most Pteancu-nak írja magát. Mindkettő városunk rosszemlékű szülötte. Az utóbbi a román tanügyi kormány szakértője volt, különösen a szerzetes magyar iskolák megfojtásában. Egyebekben gör. kat. pnp, oki. középiskolai tanár a magyar egyetemen szerzett képesítéssel Önképzőköri kitüntetését még Extra Hungáriám non est vita — jeligés dolgozatáért kapta. Ez évben a beiratkozott tanulók száma az év végén 377. A tanévet befejezők közül vallás szerint róm kat. 175, gör. kat. román 19, gör. kat. magyar 12, ág. h ev. 8, ref. 69, zsidd 69. Nemzetiség szerint magyar még 349, román 3. Következik az 1921—1922. tanév. Kevésbbé mozgalmas, mint az előbbiek. Nem mintha most már nem lettek volna nehézségeink, hanem mert a román közoktatásügyi minisztériumnak egyelőre már nem volt mit, az eddigieknél fontosabbat követelni. Készült az utolsó megsemmisítő csapásra. E tanév elején az iskola eléggé el volt látva tanerőkkel. Ketten Magyarországból repatriáltak ide Romániába. Helyüket azonban csak december 15 én foglalhatták el. A tanévet az előző év végén megállapított tanterv szerint nyitottuk meg, szeptember 15 én, a még itt nem levő szükséges tanerők hiányában. Most meg skarlát járvány miatt kellett a tanév megnyitását szept. végére halasztani, úgy hogy e hó végén megtartott beiratások után okt. hó 3-án volt az évmegnyitó istentisztelet. Ettől fogva a taDÍtás szakadatlanul folyt a tanév végéig. Amíg lehetett, iparkodtunk ifjúságunkban a magyar szellemet fenntartani, sőt felépíteni is, megragadva erre minden még rendelkezésre álló alkalmat. A még fennálló Kölcsey-egyesületben rendezett Petőfiünnepélyen az intézetnek még több tanára szerepelt, amelyen, ha nem ia hivatalosan, résztvett az ifjúság is. Mind gyakoriabbak lettek azon-