Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1916

dac töltötte volna meg szíved. Hiányzott belőled az Önérzetes ember ener­giája : csak azért is, megmutatom ki vagyok és mennyit érek, mi van a szürke külső alatt. Hamar belefáradtál és túlérzékeny mimóza lelked csak világfájdalmas, panaszos, csüggeteg vonásait tolta előtérbe s nem tudtad magad felszabadítani a kényszer-képzetek rabságából. De most már pihensz, boldog vagy, földi pályád bevégzéd, célod elérted, a jóságos Isten legyen küzdésed, törekvésed bére. Isten veled: A tanulók jótékonykodási akciója dicséretet érdemel. Osztályonkint havonkiní a tanulók között a hónap első kedjén voltak a jótékonycélú gyűjtések a gimnáziumi jótékonyalap javára. A tanulók 862 koronát gyűjtöttek, az I. o. 84, II. 86, III. 87, IV. 115, V. 54, VI. 171, VII. 159, VIII. 106 koronát gyűjtött. A mult évről áthoztunk 29 K-t, rendkívüli jövedelem 108 K, a gimnáziumi kántusnak temetéseken és requieme­ken való résztvevéséből 400 K, iskolai ünnepélyekből 956 K, adományokból 40 K, összesen 2395 K. Kiadásaink voltak: Jótékony nőegyletnek 10, Zsófia gyermekszanatoriumnak 12, katonai siralapra 102, katonák karácsonyára (Budapestre) 150, katonák karácsonyára (Nagykárolyban) 250, a helybeli Vöröskeresztnek 172, a nagykárolyi hadiárváknak 172, Csecsemővédő-egylet­nek 38, Hadsegélyzőnek 8, egy tanulónak 10, a fronton levő katonák szere­tetadoinányaira a király születésnapjára 100, hadi alapítványra 960, hang­szerekre 105 K, összesen 2089 K. Maradvány átvitel az 1917—18. isk. évre 306 K. A jótékony alap jövedelméből 960 koronát kihasítva a tanulók óha­jához képest 1000 K névértékű 6°/o-os hadikölcsönt jegyeztünk azon célból, hogy belőle az 1916—17. isk. évi tanulók hadi alapítványát létesítsük telje­sen olyan intencióval, mint a múltban az 1915—16. isk. évi tanulók 2000 K-ás hadi alapítványánál tettük. Az előmenetelre való hatása a háborúnak ezidén már legyöngitő volt. A tanulmányi állapot 2 ,4°/o-kal rosszabbodott. A szorgalomnál hanyatlás állott be, az erkölcsi érzületet illetőleg észlelhető, hogy a tanulók magukat az iskolai szabályok béklyóiból kiszabadítani igye­keznek, több szabadságra tartanak igényt s ezirányban több jogot vindikál­nak maguknak. Erie vonatkozólag észrevételeinket az év történetében az er­kölcsi viselkedésnél bővebben kifejtettük. Egyedüli dicséretes az adakozásban, jótékonykodásban való versengésük. A vallásosságban is lanyhulást észlel­tünk, a hittan tanulásban nem oly buzgóak, mint voltak a múltban s a kféle hitfelekezetek hitoktatói sokszor tettek panaszt emiatt. A társadalom eléggé érdeklődött az iskolai ünnepélyek iránt. A tanulók előhaladása, visel­kedése iránt azonban nem érdeklődtek oly mérvben, mint az iskola várta. A szülők egyrésze mintha idegenkedne az iskolától. A konviktusban elhe­lyezett tanulók szülői azonban meleg érdeklődést tanúsítottak gyermekük fej­lődése, viseleti s tanulmányi előmenetele iránt.' A háborúnak a tanuló ifjú­ságra gyakorolt hatása mindent összevetve az iskola bírálata szerint kedve­zőtlen. Ugy látszik a hosszú ideig tartó háború fásulttá teszi a jelket s a nagy lelki fellendülést, buzgóságát csakhamar felváltja a közönyösség, kö­zönbösség és könnyelműség. IV. Speciális jelenségeink a háborúval kapcsolatosan ezek voltak. A ta­nulók létszáa 339-ról 367-re emelkedett. A szaporulat 28. Menekült tanulónk 12. volt. Az erdélyi részekből 6, az északkeleti részekből 5, a déli részekből 1. Az I. osztályba oly nagy számmal kérték felvételüket a tanulók, hogy a megengedett létszámon felül vettünk fel tanulókat. Beirtunk 72 rendes és 7 magántanulót. Ismétlő volt az I—VIII. osztályban 23, a görögpótló tárgyakat tanulta 81 tanuló, a görögöt 55. Kimaradt a tanév folyamán 7 tanuló (l.-ből 4, lV.-böl 2, VII.-bői 1), tanács folytán távozott 1 (az V.-ből), meghalt 2 (a

Next

/
Oldalképek
Tartalom