Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1915

A főgimn. története az 1915—16. iskolai évben

még ezenk/vül katonai előkészítő tanfolyam is. Az 1899—1897. évfolyamú arra való tanulóinkból egy 64 tanulóból álló katonai szakaszt állítottunk össze; ezeket a katonai szolgálatra Szolömájer János tornatanító készítette elő. Ö volt a gyakorlati oktatója a szakasznak a V. K. M. 106060—1915. szeptember 22. számú rendelkezése folytán. A katonai elméleti ismereteket Csergő Tamás főgimnáziumi tanár, rokkantként elbocsájtott vadászhadnagy tanította. Az egészségtan körébe tartozó előadásokat Morvái Ferenc főgimnáziumi tanár tartotta. A szakasz kiképzését felülvizsgálta hivatalos látogatása alkalmával dr. Ottó József címzetes igazgató és tornafelügyelő 1916. március 31-én. A tanulmányi állapot tekintve a bukottak százalékát jónak minősíthető. Ezt örömmel állapítjuk meg, mert az avatatlan kritikusok rendesen csak a bukásokat látják a nyomtatott érdemsorozatban és nem mérlegelik a jeles- és jórendü tanulók számát és az átlag elért eredményeket, továbbá azt, hogy az egy és két tárgyból bukottak száma jóformán tekintetbe nem veendő, mert a következő iskolai év elején rendesen átmennek a javitóvizsgálaton, természetesen ha felhasználják a rendelkezésükre álló időt a hiányos tudás pótlására és kiegészítésére. 7. Fegyelmi állapot. Az ifjúság nagyobbik részének magaviselete általában megfelelő volt. A felsőbb osztályokba járóknál azonban érezhető volt, hogy az iskolai belső és külső fegyelmet magukra nézve nyűgnek tekintették. Persze az a körülmény, hogy az úgynevezett városi aranyifjuságnak katonasághoz történt bevonulásával a gimnázium nagy diákjai képezték a fiatal elemet, kissé elkapatta tanulóinkat. Sokszor panaszolták be őket általánosságban, de konkrét eseteket nem jelentettek be, úgylátszik maguk a panaszolkodók is féltek, hogy a bepanaszoltak és családjuk részéről kellemetlenségek fogják érni. Az iskola megtelt minden lehetőt s erős kézzel dolgozott azon, hogy a tanulók viselkedése a megfelelő legyen. Igy a délutáni-esti künnmaradás határidejét az igazgató télen 7 óráról 6 órára, ősszel és tavasszal 8 óráról 7 órára volt kénytelen előbbretolni. A megfelelően alkalmazott büntetések sikerrel jártak. S >k volt a tanulók könnyelmű iskolamulasztása az úgynevezett diák betegségek: gyomor, fej, fog, lábfájás stb. miatt, úgy hogy ezeknek korlátozása végett kénytelen volt az igazgató néhány osztályban elrendelni ai orvos-i-igazolvány bemutatását. Szinte tüneményesen apadtak az esetek s egyszeriben makkegészségesek lettek. Sokkal könnyebb volna az ifjúság fegyelmezése, ha a szülők, a társadalom, a városi intelligencia hatályosabban támogatná az iskolát. Értjük azt, hogy ez kényes dolog, de a segítőkezet ne tagadják meg, mert az iskolának nem az a célja, hogy a visszaélő tanulót lehetetlenné tegyük, hanem hogy leszoktassuk a külső rendetlenkedéstől s hogy általában megjavítsuk. Kérjük a szülőket is, hogy gondosan nézzenek utána, mivel foglalkozik a gyermek, kik a barátai, mik a szórakozásai, hol tölti szabad idejét, szoktassák rá a gyermeket bizonyos házi munkarend betartására s főként arra, hogy odahaza pontosan beszámoljanak iskolai feladataikról, leckéikről, feleleteikről stb. Ily működés esetében sok-co'< aggodalomtól, keserűségtől és csalódástól fognak megszabadulni a szülők s nem kell aggódni főként afölött minő lesz az ifíúr viseleti kalkulusa, milyen lesz a bizonyítványa? A fiatal gyermeket szigorúan kell nevelni, de szeretettel egyben, hogy most szokja meg ezt, mert később, ha az élet fogja erre rászorítani, nagyon sok esetben fél re ismertnek fogja magát tekinteni. Amit Pali nem szokott meg, azt Pál már nehezen szokja meg! A tanulók viseleti osztálya igy oszlik meg: 231 jó, 71 szabályszerű, 1 kevésbbi szabályszerű. Ez utóbbi tanuló a hármas viseleti