Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1915

A főgimn. története az 1915—16. iskolai évben

még ezenk/vül katonai előkészítő tanfolyam is. Az 1899—1897. évfolyamú arra való tanulóinkból egy 64 tanulóból álló katonai szakaszt állítottunk össze; ezeket a katonai szolgálatra Szolömájer János tornatanító készítette elő. Ö volt a gyakorlati oktatója a szakasznak a V. K. M. 106060—1915. szeptember 22. számú rendelkezése folytán. A katonai elméleti ismereteket Csergő Tamás főgimnáziumi tanár, rokkantként elbocsájtott vadászhadnagy tanította. Az egészségtan körébe tartozó előadásokat Morvái Ferenc főgim­náziumi tanár tartotta. A szakasz kiképzését felülvizsgálta hivatalos látogatása alkalmával dr. Ottó József címzetes igazgató és tornafelügyelő 1916. március 31-én. A tanulmányi állapot tekintve a bukottak százalékát jónak minősít­hető. Ezt örömmel állapítjuk meg, mert az avatatlan kritikusok rendesen csak a bukásokat látják a nyomtatott érdemsorozatban és nem mérlegelik a jeles- és jórendü tanulók számát és az átlag elért eredményeket, továbbá azt, hogy az egy és két tárgyból bukottak száma jóformán tekintetbe nem veendő, mert a következő iskolai év elején rendesen átmennek a javitóvizs­gálaton, természetesen ha felhasználják a rendelkezésükre álló időt a hiányos tudás pótlására és kiegészítésére. 7. Fegyelmi állapot. Az ifjúság nagyobbik részének magaviselete általában megfelelő volt. A felsőbb osztályokba járóknál azonban érezhető volt, hogy az iskolai belső és külső fegyelmet magukra nézve nyűgnek tekintették. Persze az a körülmény, hogy az úgynevezett városi aranyifju­ságnak katonasághoz történt bevonulásával a gimnázium nagy diákjai képezték a fiatal elemet, kissé elkapatta tanulóinkat. Sokszor panaszolták be őket általánosságban, de konkrét eseteket nem jelentettek be, úgylátszik maguk a panaszolkodók is féltek, hogy a bepanaszoltak és családjuk részéről kellemetlenségek fogják érni. Az iskola megtelt minden lehetőt s erős kézzel dolgozott azon, hogy a tanulók viselkedése a megfelelő legyen. Igy a délutáni-esti künnmaradás határidejét az igazgató télen 7 óráról 6 órára, ősszel és tavasszal 8 óráról 7 órára volt kénytelen előbbretolni. A megfelelően alkalmazott büntetések sikerrel jártak. S >k volt a tanulók könnyelmű iskola­mulasztása az úgynevezett diák betegségek: gyomor, fej, fog, lábfájás stb. miatt, úgy hogy ezeknek korlátozása végett kénytelen volt az igazgató néhány osztályban elrendelni ai orvos-i-igazolvány bemutatását. Szinte tüneményesen apadtak az esetek s egyszeriben makkegészségesek lettek. Sokkal könnyebb volna az ifjúság fegyelmezése, ha a szülők, a társadalom, a városi intelli­gencia hatályosabban támogatná az iskolát. Értjük azt, hogy ez kényes dolog, de a segítőkezet ne tagadják meg, mert az iskolának nem az a célja, hogy a visszaélő tanulót lehetetlenné tegyük, hanem hogy leszoktassuk a külső rendetlenkedéstől s hogy általában megjavítsuk. Kérjük a szülőket is, hogy gondosan nézzenek utána, mivel foglalkozik a gyermek, kik a barátai, mik a szórakozásai, hol tölti szabad idejét, szoktassák rá a gyer­meket bizonyos házi munkarend betartására s főként arra, hogy odahaza pontosan beszámoljanak iskolai feladataikról, leckéikről, feleleteikről stb. Ily működés esetében sok-co'< aggodalomtól, keserűségtől és csalódástól fognak megszabadulni a szülők s nem kell aggódni főként afölött minő lesz az ifíúr viseleti kalkulusa, milyen lesz a bizonyítványa? A fiatal gyermeket szigorúan kell nevelni, de szeretettel egyben, hogy most szokja meg ezt, mert később, ha az élet fogja erre rászorítani, nagyon sok esetben fél re ­ismertnek fogja magát tekinteni. Amit Pali nem szokott meg, azt Pál már nehezen szokja meg! A tanulók viseleti osztálya igy oszlik meg: 231 jó, 71 szabályszerű, 1 kevésbbi szabályszerű. Ez utóbbi tanuló a hármas viseleti

Next

/
Oldalképek
Tartalom