Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1914
22 záshoz négy Ízben járultak a tanulók: Szent Imre napján, Jézus nevenapja oktávája alatt, a nagybőjti időben az ifjúsági lelkigyakorlatokkal kapcsolatosan, végül a tanév vége felé május 13-án. Szentmisét hallgatott még az ifjúság: október 4. és 6., november 19., március 15., április 11., Szent Balázs napján, Hamvazó szerdán, végül Ferenc királyért a Kegyes-tanítórend nagy jóltevő- jéért március 2-án. A karácsonykor és husvétkor hazautazott tanulóktól visz- szatérésük alkalmával templomlátogatási bizonyítványt kértünk, melyben a lelkészek növendékeink magaviseletéről is nyilatkoztak. A más vallású tanulóinktól szigorúan megköveteltük, hogy vallásuk kötelmeinek eleget tegyenek, ők is köteleztettek a szünetekről való visszatérésükkor lelkészeiktől, rabbinusaiktól, hitközségi elöljáróságuktól bizonyítványt felmutatni. Törekvésünk az volt, hogy a különféle felekezetbeli tanulók egymást szeressék, megbecsüljék, hogy kiki saját hitfelekezetének necsak névleges, de szivszerinti hívője legyen. 6. Tanulmányi állapot. A tanulók jelen tanévi előmeneteléről az ifjúság érdemsorozata nyújt felvilágosítást. Intézetünkben szabadon választható rendkívüli tárgyak voltak az ének, zene, gyorsírás. Kötelező rendkívüli tárgy volt a VII. osztályú tanulók számára az egészségtan heti 1 órában, melyet a hadi szolgálatot teljesítő Dr. Brugós Gyula iskolaorvos helyett a főgimnázium természetrajz tanára Lendvai János volt szives tanítani. Az intézet rendkívüli tárgyai közül ezidén a szabadkézi rajzban, a céllövésben, a játékban nem nyertek oktatást és vezetést a tanulók, tekintettel a V. K. M. 114811 — 1914. VIII. 24. sz. rendeletére. Ugyancsak ezen rendelet értelmében szünetelt az ifjúsági önképzőkör működése is. Az egyes tantárgyak óraszámainak csökkentése is szükségessé vált, mert az vegyes tanszék betölthetlen egy tanárral, azonkívül három tanár (egy magyar-latin szakos, egy magyar-német szakos és egy mennyiségtan-természettan szakos) hadi szolgálatot teljesít. A tankerületi királyi főigazgató úrnak 1465—1914. X. 14. sz. jóváhagyó végzése szerint az óraszám csökkentések így oszlottak meg: 1. a magyar ny.-nél I.-ben 5 óra helyett 3, II.-ban 5 óra helyett 3, III.-ban 4 óra helyett 3, VI.-ben 4 óra helyett 3., 2. a latin nyelvnél I.-ben 6 óra helyett 5, II.-ban 6 óra helyett 5, lV.-ben 6 óra helyett 5, VM.-ben 5 óra helyett 4., 3. a görögnyelvnél V.-ben 5 óra helyett 4, Vl.-ban 5 óra helyett 4, VII.-ben 5 óra helyett 3, VIII.-ban 4 óra helyett 3, a görög helyett választott irodalmi tanulmányoknál az V.-ben 3 óra helyett 2, Vl.-ban 3 óra helyett 2, VII-ben 3 óra helyett 1, VIII.-ban 2 helyett 1., 4. a történelemnél a IV.-ben 3 óra helyett 2., 5. a földrajznál az I.-ben 3 óra helyett 2., 6. a mennyiségtannál a II.-ban 4 óra helyett 3, a Vl.-ban 4 óra helyett 3. A főgimnáziumban tehát a heti órák számát a magyarnál 6, a latinnál 4, a görögnél 5, a pótlónál 5, a történelemnél 1, a földrajznál 1, a mennyiségtannál 2 órával csökkentettük, azaz a gimnáziumi 251 heti óraszámot redukáltuk 227 órára. Ezen 227 órát így osztottuk fel: igazgató 12 óra, 1 tanár 21 óra, 8 tanár személyenkint 22 óra, tornatanitó 18 óra. A tantestület eszerint 46 órát látott el helyettesítéssel. Az óraszámok csökkentésének ellensúlyozására apasztottuk az Írásbeli dolgozatok számát is, t. i. a kéthetes gyakorlatok helyeit három hetes időközökben készíttettünk gyakorlatokat. Hogy a tanulók feleltetésére több idő jusson a négy ellenőrző tanácskozás helyett kettőt tartottunk a főigazgató úrnak jóváhagyó engedélyével. Tekintve az osztálynaplókat, örömmel állapíthatjuk meg, hogy az egyes osztályok különböző tantárgyainál a tartott előadási órák számá a végeredményben nem maradt el érezhetően a rendes tanévek óráinak számánál. 7. Fegyelmi állapot. Az ifjúság nagy részének magaviseleté általában megfelelő volt. A tanév elején bizonyos eldurvulás volt észlelhető, aminek
