Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1910

Magyar Gábor

Gábor 27 évi igazgatása alatt, ki kell emelnem azokat, a kik Dél-Magyarországból származnak, mert a délvidék intelligenciája, magyaros érzelme és hazaszeretete Magyar Gábor egyéniségével szorosan összeforrott. A délvidékről származó németajkú ifjúság mind sűrűbben kezdte látogatni a szegedi főgimnáziumot, Magyar Gábor igazgatósága alatt pedig szokatlanul nagy számmal lepte el az intézetet — oda hagyva a közelebbi más városi intézeteket. Magyar Gábor hamar felfogta és átlátta azt a kulturmissiót, a mi reá és intézetére e téren vár és egész ambíciójával oldotta meg a szép feladatot. Mint a jó atya, úgy érdeklődött németajkú tanítványai iránt, sokszor meglátogatta az osztályokat, elsősorban őket kérdezgette ki, jóízűn mosolygott, mikor törték a magyar nyelvet, azután biztatta, bátorította őket a tovább haladásra. Mindvégig figyelemmel kísérte őket és büszke örömmel szemlélte, hogy a kis sváb gyerekek mint alakulnak át lassankint tüzes, hazafias magyar if jakká. Atyai szeretetévél és érdeklődésével olvan nyomokat hagyott az ifjak lelkületén, mely későbbi életükben termette meg legszebb gyümölcseit, melynek végső eredménye lett a délvidék fokozatos lassú megmag/arosodása és szellemi előhaladása. Hiszen nincs mit félni nemzetiségi kérdéstől mindaddig, mig az intelligencia hazafias érzelmű. A pángermanizmus gyökereit a szegedi főgimnázium működése metszette el legjobban. 3. Magyar Gábor egyénisége szerint szabta meg a tanári kar működését is, mely szellemi irányát az ő lelkéből merítette; de mindig híres is volt a szegedi főgimnázium tanári karáról. Együtt működő társai között egységes testületi szellemet teremtett, megérttette minden társával, hogy a középiskolai tanítás és nevelés mily óriási fontos hatással van a társadalmi életre. Fel tudta kelteni és mindig ébren tudta tartani a lelkesedést és ügybuzgóságot, az önzetlen fáradozást, mint a melyek legjobban biztosítják a sikert. Ritka emberismeretével jól értett ahhoz, hogy az egyénben érvényesülő jó oldalakat kifejlessze — a gyarló oldalak érvényesülésének módját ügyesen elvágta — a nélkül, hogy az egyénben megrázkódtatásokba került volna. Különösen súlyt helyezett arra, hogy tanártársait rászoktassa az okos, emberséges bánásmódra és a tanulók munkájának méltányos megítélésére. 4. Igazgatói rátermettségét nem kis mértékben próbára tett; a szülőkkel való érintkezés. A szülő tájékozatlanságával, elfogultságával balvéleményével sokszor a legnagyobb akadályokat görditi a sikeres tanítás elé — azért azoknak az akadályoknak elhárítása elsősorban is az igazgató feladata. Magyar Gábor e téren is kitűnően betöltötte feladatát. Türelemmel hallgatta végig a szülőket, mindig előzékeny és szíves volt hozzájuk. A szülők bizalommal fordultak hozzá mindig és sokszor csokálkozással látták, hogy az igazgató mennyire megérti helyzetüket s mennyire ismeri gyermekük egyéniségét. Másoldalról mikor a szülők meggyőződtek arról, hogy milyen igazi jóindulattal találkozott gyermekük az iskolában, csak fokozódott a tisztelet elismerés és bizalom az igazgató iránt. 5. Nem lehet hallgatással mellőzni Magyar Gábor társadalmi működését sem. Részt vett a szegedi kulturális és társadalmi élet minden fontosabb mozzanatában. Egyet föltétlenül meg kell e mozgalmak közül említenem, t. i. a Dugonics szobor felállítását, mert e szobor-bizottságnak elnöke és lelke Magyar Gábor volt. Mindenesetre ide kell csatolnom hogy Magyar Gábor buzgólkodása és Szeged város áldozatkészsége folytán szép új épületet kapott a szegedi főgimnázium és társház teljesen a modern igényeknek megfelelő berendezéssel. Magyar Gábor sikeres működésének híre eljutott a felsőbb kettőkbe is, Őfelsége a cím. kir. főigazgatói cimmel és a Ferencz József lovagrend