Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1907

Erkölcsi nevelés a családban

ság ez; az iskola sokat tudna erről beszélni. Vigasztaló csak az, hogy vannak örvendetes jelenségek is, amikor a növendék magával hozza a helyes alapot a fejlődésre. Az ilyen család, mikor példájával, ellenőrzéssel, szoktatással, szigorú munkabeosztással neveli gyermekét, tudatában van fontos feladatának. S ott, ahol pontosság, kötelességérzet, a munkának megbecsülése és szeretete otthonos, a gyermek is elsajátítja ezen szép erényeket; állandóan munkás és tiszta légkörben élve mintegy a ház levegőjével lélegzi be azokat. Itt azután teljes az összhang iskola és család között. Miféle feltételek hozzák létre ezt a harmóniát? S mi az, amit a családtól joggal megkövetelhet az iskola, hogy nevelése s tanítása eredményes legyen ? Helyén valónak találjuk, hogy itt a bevezetésben röviden összefoglaljuk a követelményeket — természetesen nemcsak a szülők, hanem a szülők helyettesei számára is. Az iskola kívánalmait két pontba foglalhatjuk; először: ne nehezítse meg vagy akadályozza munkáját, másodszor: támogassa, segítse. Gátolja az iskolát, sőt sokszor meg is bénítja a ház, ha ellentétes eljárásával annak fegyelmét lazítja, jó szándékait meghiusítja vagy ha meggondolatlan nyilatkozataival tekintélyét lerontja. Az ilyen bírálatok és ócsárlások rendes elfogultságból, téves felfogásból és helytelen általánosításokból származnak s csak növelik azon akadályokat, melyeket a társadalom rossz befolyásával és sokszor a sajtó is fölületes és lelkiismeretlen támadásaival amúgy is az iskola útjába gördít. Az iskolát támadni kényelmes ugyan, de legnagyobb mértékben könynyelmü és veszedelmes, már csak azért is, mert megmételyezi a gyermek lelkét, kiöli belőle a szükséges tiszteletet, úgyhogy végeredményben szülőinek nevelői tekintélyét sem fogja becsülni. Az iskola mindenkor ápolja a tanulóban a szülők tiszteletét és szeretetét, méltán elvárhatja tehát ugyanazt a családtól — épen gyermeke érdekében — és megkívánhatja, hogy ne úgy tüntesse fel őt, mint ellenséget, amely ellen küzdeni kell. Ne az iskolának üzenjen hadat, han&n a gyermek szivében lévő rossznak, legyen fegyvertárs, hogy egyesült erővel oktatás, fegyelmezés és szoktatás által képessé tegyék a gyenge, rosszrahajló gyermeket, hogy később önuralom és önnevelés által saját magát fékezhesse és tökéletesíthesse. Ez a nemes cél csak ugy érhető el, ha a ház — másodszor — támogatja az iskolát súlyos munkájában. Mikor teszi ezt? Ha gyermekét testi, lelki és erkölcsi nevelésben részesiti. A test a lélek alapja; gondozása és egészségben tartása fontos a szellemi és erkölcsi épségre nézve is. Az edzett és munkára szoktatott test engedelmes eszköze a léleknek, mig a beteges és gyenge a legnagyobb zsarnok. Meg kell tehát adni a testnek a kellő nyugalmat és fel kell használni az erősítésére szolgáló eszközöket. A legtökéletesebb nyugalmat az alvás adja meg; ekkor gyűjt a test erőt a másnapi munkára. Általában 8—9 órai alvás szükséges a tanulónak. Pontosan meg kell állapítani a lefekvés és felkelés idejét és azt betartatni. Főszempontok még a test ápolásánál: a helyes táplálkozás, kellő ruházkodás és a legtökéletesebb tisztaság. A test erősítésére és ellentállóvá tételére szolgálnak: a hideg vízzel való lemosások, de túlzások nélkül, fürdés, tomázás és a sportnak mindenféle neme mérsékelten űzve. Ide tartoznak még a séták a szabadban, erdőnmezőn, a játék, továbbá az időnkénti nagyobb kirándulások; mind olyanok, amelyek a testetés lellket egyaránt felüdítik. Itt emiitjük fel, hogy a dohányzás, de főkép az alkohol élvezet a fejlődő szervezetre határozottan káros. „Azon állítás, hogy az alkoholnak erősítő hatása van, hogy jótékonyan befefolyásolja a munkaerőt, a vérképződést, az }oui(Bstb., ez az állítás nem egyéb puszta mesénél" — mondja egy ideg-