Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1903

XIV. A szülők figyelmébe

XIV. A SZÜLŐK FIGYELMÉBE. Az 1890-iki törvények által az 1888. évi t.-ez. 3. és 5. §§-ai akként módosíttattak, hogy a gimnáziumi tanulók többé „a görög nyelv s irodalom" tanulására nem köteleztetnek, ha e helyett a 90-iki törvény 2. §-ában megnevezett tantárgyakban óhajtanak rendes oktatást nyerni. Ezek pedig a következők: a) a magyar irodalom bővebb megismertetése, kapcsolatban a görög remekírók müveinek ismertetésével magyar fordításban s a görög irodalom és művelődéstörténet alapvonalai; b) a rajz (mértani és szabadkézi rajz elemekkel). Itt megjegyzendő azonban, hogy a „görög nyelv és irodalom" helyett ekkép választolt tantárgyak az ezekre jelentkező tanulókra nézve kötelezők s az ezen tantárgyakban való előmenetelük a többi rendes tantárgyban tanúsított előmenetelükkel egyenlő beszámítás alá esik. Továbbá, ha olyan tanuló, ki már egy vagy több osztályban „görög nyelv és irodalmat" tanult, akár átlépés esetében, akár ugyanazon intézet kebelében „görög nyelv és irodalom' 1 helyeit tanított tantárgyak­ban való oktatásra jelentkezik, az illető tantárgyakban amaz intézet megelőző osztályaiban elvégzett tananyagból felvételi vizsgálatot tenni tartozik. Viszont a „görög nyelv és irodalom" illető tananyagából tartozik felvételi vizsgálatot tenni az a tanuló is, aki azután jelentkezik a „görög nyelv és irodalom" tanulására, még pedig az 1883. évi t.-cz. értelmében mindig az év elején. Végre az idevonatkozó középisk. törvények kimondják, hogy azon tanulók, kik a gimnáziumi tanfolyamon át a „görög nyelvet és irodalmat" tanulva, érettségi vizsgálatot tesznek, a főiskolák minden szakágára beiratkozhatnak; mig ellenben azok, kik a görög nyelv helyett a görög irodalmat magyar fordítások után tanulják, ha le is teszik az érettségi vizsgálatot, a tudomány-egyetemek és egyéb főiskolák hittudományi karára, vagy azok nyelvészeti, bölcsészeti és történelmi szakosztályaira, hol görög nyelvre szükség van, nem bocsáthatók; azaz lehetnek mér­nökök, építészek, vegyésztudorok, jogászok, orvosok, bányászok, erdé­szek, gazdászok, zeneművészek, szobrászok, s a reáliákból tanárok, de nem lehelnek papok s nem foglalhatnak el nyelvészeti vagy történelmi tanszéket előbb, mig a „görög nyelv és irodalom"-ból pótló érettségi vizsgálatot nem tesznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom