Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1901

I. A Vanke József-féle éremgyüjtemény

a helyi fögymnasiumnak adományozza. Én, aki csak hírből ismertem a gyűjteményt, az önzetlen ajánlatra alig tudtam egy pár köszönő szót rebegni kellemes meglepetésemben. S midőn az érdemes férfiú kijelentette, hogy nyomban át is akarja adni, Lörincz Gábor tanárral átvettük a gyűjteményt. A gyűjteményt a karácsonyi szünetek alatt kezdtük átolvasni, amikor is egyik ámulatból a másikba estünk. Oly értékes darabokra bukkantunk, minőt vagy soha, vagy csak elvétve láttunk. Az átolvasás eredménye az lett, hogy 800 darabnál több római érmet találtunk; magyar pénzt az Árpádoktól kezdve máig, százakra menő darabot; azonkívül nincs Európának számottevő országa, mely legalább egy-egy ezüst, vagy rézpénzzel képviselve nem volna a gyűjteményben, amint az majd az ismertetésből ki fog tűnni. Január vége felé járt az idő, midőn az átolvasással elkészültünk. Január 28-án 15. szám alatt értesítettem a kir. tankerületi főigazgatóságot a szerencséről, mely intézetünket érte, hogy közölje a magas Minisztériummal. Január 31-én pedig 18. sz. a. a fögymn. fön tar tójával, Nagykároly város tanácsával közöltem, hogy az érdemes aggastyán megkaphassa megérdemelt jutalmát. Az elismerés nem soká váratott magára. Városunk érdemes polgármestere, tek. Debreczeni István úr felfogva a gyűjtemény értékét és oktató erejét, a február 9-iki közgyűlés elé terjesztette, amikor is a képviselőtestület nemcsak jegyzőkönyvi köszönetet szavazott meg a tisztes aggastyánnak, hanem a polgármester elnöklete alatt dr. Serly, dr. Jékel, Strohmájer képviselötagokból álló küldöttséget menesztett hozzá, hogy élőszóval is kifejezzék Nagykároly város polgárságának elismerését és hálás köszönetét. A kir. tank. főigazgatóság 1902. évi február hó 17-én 180. sz. a. k. leiratában küldötte le a magas Minisztériumnak 1902. évi február 13-án 8889. sz. a. k. rendeletét, melyben a főigazgatóságot megbízni méltóztatott, hogy a fögymnasium-