Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1900

IX. Adatok a lefolyt tanév történetéhez

Sikolya István III. o. t. 8. Népdalegyveleg. Előadja a főgymn. zenekar. Megtoldva bordallal. 9. Vörösmarty Mihály emlékezete. Irta Szintay Lajos VII. o. t.; felolvassa Papp György VI. o. t. 10. Népdalok. Szentirmaitól. Előadja a főgymn. énekkar. 11. Magyar ábránd. Székely J.-től. Előadja Gzukor István VII. o. t. 12. Részlet Zalán futásából. Előadja Csilléry András VIII. o. t. 13. Vörösmarty-Elbert: A hontalan. Melodráma. Kaufmann Sándor VII. o. t. zongorakisérete mellett előadják Szintay Lajos VII. és Adler Ernő V. o. tanulók. 14. Szózat. Vörösmartytól. Előadja a főgymn. énekkar. 15. Záróbeszéd. Tartja a főgymn. igazgatója. 16. Paradeinduló. Wenzel P. H.-tól. Előadja a főgymn. zenekar. Az ünnepélynek erkölcsi sikere mellett szép anyagi haszna is volt; az elárusított jegyekből és szives felülfizetésekböl a költségek levonásával 134 koronát küldöttünk a szoborra gyűjtő Budapesti Hírlapnak és 134 koronával segítettük a zcneegyesűletet. Márczius 15-én a sajtó és gondolat felszabadúlásának évforduló napját ünnepelte az intézeti három testvéregyesület nagyszámú közönség előtt. Márczius 19-én az igazgató nevenapján énekkel, zenével és szavalatokkal rendezett sikerült ünnepélyt az ifjúság. April 11-én az 1848-ik évi nagy alkotások királyi megerősítésének emlékére rendeztünk ünnepélyt; első része a templomban folyt le, hol hálát adtunk Istennek; azután a feldíszített tornacsarnokba vonult az ifjúság, hogy megtartsa iskolai ünnepélyét. Ünnepélyünk fényét emelte gróf Hugonnai Béla főispán úr ő méltósága szives megjelenésével; élénk figyelemmel kisérte műsorunk minden egyes számát s meleg elismeréssel adózott a szereplő tanároknak és a lelkesen dolgozó ifjaknak. Az ünnepélyt így ismertette a Nagy-Károly és Vidéke: Az ünnepély a zenekar által igen ügyesen előadott indulóval vette kezdetét, mely után az énekkar énekelte el a Hymnuszt. Majd Papp József IV. o. t. szavalta el Pósa Lajos „Hódolás" czímű szép költeményét, ügyesen és érzelemmel s ezt követte az énekkar által előadott „Kurucz dalok". Most is csak elismeréssel adózhatunk Hollósy Béla tanárnak, az énekkar vezetőjének, azért az igazán lelkes buzgalomért, melylyel az énekkart ily szép siker elérésére kiképezte, mint a milyent a darab előadásával arattak. Csilléry András VIII. o*. t. szavalata következett, ki Gaál Mózesnek „Magyarország újjászületése" czímű versét a már tőle megszokott preczizitással adta elő, tapsokat nyerve jutalmúl sikerült szavalatáért. Majd ismét a zenekar játszott pár magyar dalt, mire az ünnepély fénypontja, Hám József főgymn. igazgató beszéde következett. Nem lehet eléggé méltányolni az igazgató úr nemes, hazalias érzelemtől áthatott szép beszédét, melylyel hallgatóságát meglepte. Érdeklődéssel kisérte mindenki a történelmi fejtegetéseket s az 1848-iki nagy események vázlatos leírását, majd pedig az ifjúsághoz intézett buzdító, oktató szavakat. Nemcsak a tanár, hanem a hü hazafi is nyilatkozott meg beszédében és igazán megérdemelte azt a szívből fakadó őszinte tapsvihart, mely beszéde után felhangzott. Befejezte a sikerült ünnepélyt a zenekar által eljátszott induló. Mint már a tornaversenyeknél említettem, ifjúságunk részt kért magának a tornaversenyböl; mely tornaverseny azonban költséggel jár.