Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1899

I. A nagykárolyi róm. kath. főgymnasium tanári könyvtárának lajstroma

Mü I Kötet Füzet 19 Geiner G. M. - - Französische Grammatik. Gráz, 1808. Goläziher Ignácz — A pogány arabok költészetének 1 20 Geiner G. M. - - Französische Grammatik. Gráz, 1808. Goläziher Ignácz — A pogány arabok költészetének hagyománya. Budapest, 1893 — 1 21 Hugó Viktor — Bug-Jargal. Frankfort s/M. 1832. 1 — 22 „ — A századok legendája. Ford. Szász Károly. Pest, 1862 1 — 23 Dr. Kégl Sándor — A perzsa népdal. Budapest. 1899. — 1 24 „ „ - - Tanulmányok az ujabbkori perzsa irodalom köréből. Budapest, 1892. 1 25 Dr. Kunos Ignácz — Naszreddin Hodsa tréfái. Budapest, 1899 — 1 26 „ „ „ — Kis-Azsia törökdialektusairól. Budapest, 1896 1 27 Lafontain — Tinka vagy a férfi próbája. Kolozsvár, 1833 1 — 28 Lord Byron — A kalóz. Ford. Kacziány Géza. Budapest, 1892 1 — 29 Mahler Ede — Egyptologiai tanulmányok a chronologia köréből. Budapest, 1898 1 30 Dr. Margalits Ede — Márk királyfi, délszláv népballadák a XIV. és XV. századból. Budapest, 1896. 1 31 Meidinger Joh. Valentin — Praktische französische Grammatik. Leipzig, 1823 1 — 32 Metastasiiisnak egy néhány játékdarabjai. Ford. Döme K. Komárom, 1802 Milton — életrajz Macaulay B. J. Ford. B. P. Buda1 — 33 K. Komárom, 1802 Milton — életrajz Macaulay B. J. Ford. B. P. Budapest, 1876 1 — 34 Moliére — Oeuvres complétes. Paris. "?.... 1 — 35 „ — életrajz Lindau Pál. Ford. Bánfi Zs. Budapest. 1876 1 — 36 Montesquien — Lettres persanes. Paris, 1876. 1 — 37 Müller Georg Wild. — Kurze italiänische Gramm. Erfurt, 1791 1 — 38 Noble (Le) — L' Ecole du monde, ou instructions d'un pere ä un fils. Amsterdam, 1739. 6 39 Pascal — gondolatai. Ford. Béri Gyula. Budapest, 1890. 1 — 40 Platz Bonifácz — O-Egyptöm irodalma. Budapest, 1897 — 1 41 Petz Vilmos — Paraspondylos Zotikos költeménye a várnai csatáról. Budapest, 1894 1 42 Puskin — Anyegin Eugén. Fordította Béresy K. Budapest, 1880 ". . 1 43 Rabelais Francois — Oeuvres. Paris, 1884. . o — 44 Racine — Athalia. Fordította Csiky Gergely. Budapest, 1887 1 —