Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1897
69 — A figyelmes tisztikar uzsonnával vendégelte meg az ifjnságot és tanárait, mely figyelemért az intézet igazgatója mondott hálás köszönetét. Jó későre járt az idő, midőn visszatértünk Dévára lesve, mit szül a ránk virradó hajnal. Jnnius 21-re is ködbe hurkolva ébredt fel az öreg Decebál. Az intéző-bizollság azt sem tudta, mit tegyen. G00 ifjú egészsége forgott szóban. Végre is tenni kellett valamit. Tett is. 8 óra felé, a hogy a köd oszladozni kezdett, megindította az oszlopokat a tér felé azzal, hogy a szabadgyakorlatokat elvégezteti a versenytéren, a többi pontokat pedig a két iskola tornatermében. Az aggodalom nem vált he. Szép rendben lefolyt az egész verseny; d. u. 2 órakor már örülhettünk a kitüntetésnek. Őrültünk is s örömünk igaz is volt, meg jogos is volt, mert egy arany, egy ezüst, két bronz éremmel és hat oklevéllel hagytuk el a küzdőiért, melyekhez járult még a tornatanár ezüst érme, melyet a verseny körül kifejtett fáradozásáért kapott. Növendékeink közül érmet nyertek: Tátorján István VII. o. lan. arany érmet a magas ugrásért rúddal, ezüst érmet ugyancsak a magasugrásért rúddal Papp Dezső VII. o. t., Kálnay Gyula VI. o. t. egy bronzérmet kapott a magas ugrásért, egyet a rúdmászásért. Szintay Kálmán V. o. t. növendékünket egy-egy oklevéllel tűntették ki a futásért és távolugrásért; Csőkör Fereucz Vili. oszt. tanulót pedig a sulydobásért. Az intézet a szabadgyakorlatokért, a csapattornázásért és kötélhúzásért nyert oklevelet. Tornatanárunk az egyik oszlop vezetője volt. A szegény tanulók segélyezésére a tek. városi tanács 25 forintot adományozott, a tanulók pedig 36 fit 10 krt adtak össze. A tanulók nevében is köszönetét mond az adományért az igazgatóság. Aradon 46 tanulóval vett részt intézetünk a tornaversenyben, az igazgató és a tornatanár vezetése alatt, kikhez útitársul csatlakozott Szmutny tanár is. Május 28-án indultunk az esti vonattal s 29-én reggel 6 órakor érkeztünk Aradra. A jókedvű iljak a reggeli elköltése után megtekintették a várat s a 13 vértanú vesztőhelyén ál ütött emlékoszlopot. 11 órakor zászló alatt vonultunk a szabadságtéren álló remek szoborhoz, hol a Hymnus eléneklése után Papp Dezső VIII. osztályú tanuló tartott egy gondolatokban gazdag beszédet, melynek megfelelő helyén Hantke Emil letette a szoborra az ifjúság kegyelete jeléül a remek babér koszorút, melynek szallagján ez volt olvasható: „A 13 vértanú dicső emlékének a nagykárolyi főgymnasium ifjúsága.“ A Szózat eléneklése után a nagyszámban összesereglett közönség lelkes éljenzésétől kísérve tért az ifjúság lyceumi lakására pihenni s magát a d. u. 4 órára kitűzött főpróbára előkészíteni. A mondott órában pontosan együtt volt. a 23 tanintézet 1039 növendéke; azonban újra megjelent az állandó ellenség az eső, s csaknem elmosta a próbát. 6 óráig kellett várnunk, inig annyira kitisztult, hogy kivonulhattunk a közel 3/4 órányi távolságra fekvő katonai gyakorló térre, hol szép rendben folyt le a szabadgyakorlatok főpróbája. Pünkösd első napján 9 órakor sz. misét hallgatott ifjúságunk a minoriták templomában, mely után szívesen csatlakozott más intézetek
