Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1897

()

Álljunk meg itt egy kissé... s habár a thermoelektro- mosság egész tanát nem is ölelhetjük fel, ismerkedjünk meg legalább a szilárd testek thermoelektromosságával, tekintettel az ismertebb thermooszlopokra, azoknak néhány alkuim azá- sára és a Pellier-féle tüneményre.

*

* *

Ha két különböző fémet úgy forrasztunk össze, hogy azok zárt áramkört alkossanak és az egyik forrasztáshelyet hevítjük, akkor az áramkörben villamos áram kering.

Ennek kísérleti igazolására két, egymáshoz négyszög- vagy más alakban forrasztott fémet, úgynevezett hövillamos elemet használunk. A delejes délkörben elhelyezett antimon- és biz- mút-ból álló hövillamos elemnél (t. ábra), melynek belsejében egy iránytűt alkalmazunk, az egyik vagy másik forrasztás melegítésével a mágnestű elhajlását észleljük. A tű kimozdulása azt jelenti, hogy a két fém alkotta körben villamos áram keletkezett.

Ez azonban csak addig tart, inig a fémek érintkezési helyein a hőmérséklet különböző; a mint a hőmérsékleti különbség elenyészik, a tü lassankint visszatér eredeti helyzetébe, mi az áram megszűnésére mutat.

Az áram irányáról a mágnes sarkainak kitérési iránya nyújt felvilágosítást. A (b) helyet melegítve a lü északi sarka (n) kelet felé mozdul ki; ez világosan mutatja, hogy az áram a hevített (b)-n át, a bizmuttól halad az antimon felé. Épen ily irányú áramot nyerünk, ha a (b) melegítése helyett az (a) forraszhelyet néhány aethercseppel (b) hőmérsékletén alul lehűtjük.

Az antimon-bizmút-féle elemnél, ha a két forrasztáshely hőmérséklete különböző, mindig jelentkezik áram, mely a magasabb hőfokú forraszhelyen át a bizmuttól az antimon felé — melegítési áram — az alacsonyabbon át pedig az anti- móntól a bizmút felé — hűtési áram — irányul.

Azt a fémet, mely felé a meleg forrasztási helytől kiinduló áram halad, a másik fémhez képest positiv höeleklro- mosnak mondjuk. A különböző fémek tehát ezen megegyezés szerint oly sorba rendezhetők, melyben mindegyik tag positiv az előtte levőkhöz és negativ az utána következőkhöz viszonyítva.