Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1897

К) На az arányosság törvénye minden körülmények között fönn állana, várhatnék, hogy midőn egy galvanométer réz­drótját vassal kapcsoljuk és az egyik forrasztáshelyet folyto­nosan magasabb, magasabb hőfokra emeljük: a galvanometer tü kitérése folytonosan nagyobbodjék. Ez azonban nem követ­kezik be, hanem azt tapasztaljuk, hogy a kitérés a vörös izzás előtt egy bizonyos maximumot ér el, ezután lassankint csök­ken, végre ellenkezővé lesz. A hövillamos elemek áramerejének legnagyobb értékét azok maximumának nevezzük. Hankel1) több, különösen vas- és más fémek összeköté­sével szerkesztett elemnél észlelt ily maximumot. Ezekből azután meghatározta azt a höfoki különbséget, melynél az egyes elemek elektromotoros ereje a legnagyobb. így találta: ELEM Hőf»ki különbség ELEM Höfoki különbség Vas — zink 143° R. Vas — arany 206° R. vas — ón 167 „ vas — sárgaréz 235 „ vas — réz 109 „ vas — ólom 231°—240°-ig vas — ezüst 184 „ vas — réz № 1. 195 „ Ezen adatok alapján Hankel a különböző hövillamos ele­mek elektromotoros erejének változását egy derékszögű coor- dináta-rendszerben görbékkel ábrázolta, annak abscissáival a hőfokokat, ordinátáival pedig a megfelelő elektromotoros erő­ket jelölve. Ily módon egy és ugyanazon helyhatározó rend­szerben több -elem elektromotoros erejének változását jelölő görbét szerkesztett. Ezeknek azon nevezetes tulajdonságuk van, hogy bármely két görbe közös pontjának abscissája azt a hőmérsékleti különbséget fejezi ki, melynél ezen görbék kép­viselte fémekből alkotott elem elektromotoros ereje zérus. E görbék közös pontját neutralis pontnak és az x ten­gelyen hozzája tartozó hőfokot: neutralis hőfoknak, semleges mérsékletnek mondjuk. Valahányszor az elem egyik forrasztáshelyének hőfoka a neutrális mérsékletnél annyival magasabb, mint a mennyivel ’) Pogg. Ann. XLII.

Next

/
Oldalképek
Tartalom