Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1897
К) На az arányosság törvénye minden körülmények között fönn állana, várhatnék, hogy midőn egy galvanométer rézdrótját vassal kapcsoljuk és az egyik forrasztáshelyet folytonosan magasabb, magasabb hőfokra emeljük: a galvanometer tü kitérése folytonosan nagyobbodjék. Ez azonban nem következik be, hanem azt tapasztaljuk, hogy a kitérés a vörös izzás előtt egy bizonyos maximumot ér el, ezután lassankint csökken, végre ellenkezővé lesz. A hövillamos elemek áramerejének legnagyobb értékét azok maximumának nevezzük. Hankel1) több, különösen vas- és más fémek összekötésével szerkesztett elemnél észlelt ily maximumot. Ezekből azután meghatározta azt a höfoki különbséget, melynél az egyes elemek elektromotoros ereje a legnagyobb. így találta: ELEM Hőf»ki különbség ELEM Höfoki különbség Vas — zink 143° R. Vas — arany 206° R. vas — ón 167 „ vas — sárgaréz 235 „ vas — réz 109 „ vas — ólom 231°—240°-ig vas — ezüst 184 „ vas — réz № 1. 195 „ Ezen adatok alapján Hankel a különböző hövillamos elemek elektromotoros erejének változását egy derékszögű coor- dináta-rendszerben görbékkel ábrázolta, annak abscissáival a hőfokokat, ordinátáival pedig a megfelelő elektromotoros erőket jelölve. Ily módon egy és ugyanazon helyhatározó rendszerben több -elem elektromotoros erejének változását jelölő görbét szerkesztett. Ezeknek azon nevezetes tulajdonságuk van, hogy bármely két görbe közös pontjának abscissája azt a hőmérsékleti különbséget fejezi ki, melynél ezen görbék képviselte fémekből alkotott elem elektromotoros ereje zérus. E görbék közös pontját neutralis pontnak és az x tengelyen hozzája tartozó hőfokot: neutralis hőfoknak, semleges mérsékletnek mondjuk. Valahányszor az elem egyik forrasztáshelyének hőfoka a neutrális mérsékletnél annyival magasabb, mint a mennyivel ’) Pogg. Ann. XLII.
