Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1895
— 233 — lett gondoskodott a test neveléséről is és növendékeit a tánczban, vívásban, futásban, ugrásban rendszeresen gyakoroltatta. Utána Németországban nem is aludt el többé a tornaügy; ellenkezőleg oly lendületet vett, hogy lehetetlen volt, hogy más államok ts tudomást ne szerezzenek róla s a nagy mesterek nyomán ők is meg ne honosítsák. Schweiz, Francziaország, majd Anglia karolják fel és fejlesztik a tornaügyet, mig végre hozzánk is beszivárog, de csak a jelen század 30-as éveiben, midőn Fuchs Christián kezdeményezésére Pesten egy testgyakorló intézet alapíttatott, mely gyermekek tornáztatásával foglalkozva és hol kisebb, hol nagyobb látogatottságnak örvendve, 1867. tartotta fenn magát. Többet tett Bakody Tivadar, ki a tornaegyesület megalapításán fáradozott s ha a helytartótanács útját nem állja, megalakúi az egylet; de ez gyanús szemmel nézett minden egyesületet s az alapszabályokat visszavetette. Ez alig érthető tilalom azonban nem szegte nyakát az eszmének; a mag el volt vetve, annak gyümölcsöt is kellett hoznia; meg is hozta. 1865-ben megalakult a „Pesti tornaegylel“, mely ma Nemzeti tornaegylet czim alatt működik; melynek első mestere volt a Németországból meghívott Bockelberg Ernő, ki azóta folyton itt működik hazánkban s a tornacsarnokok java része neki köszöni felállíttatását. Midőn a magyar tornaügyről van szó, nem szabad elfelednünk Matolay Eleket, ki a Bakody kezdeményezte tornaügynek megőrzője, megtartója, sőt több, tovább folytatója volt; ki a vidéken több tornaegyletet alapított; tornatanfolyamokat tartott s igy az ügynek új apostolokat szerzett, kik az országban terjesztőivé lőnek a tornászainak. О létesítette a Nemzeti Tornaegylet gyönyörű csarnokát. A pesti egylet mintájára a vidéken is alakultak egyesületek. A komoly törekvést a kormány sem nézhette behúnyt szemmel; 1868-ban megalkotván a közép iskolai törvényt, a tornázást úgy az elemi, mint a közép- és hasonrangú iskolákban kötelezővé tette. A nagyváradi tankerületi főigazgató 1868. január 10-én 19. sz. a. felszólítja a kerületéhez tartozó intézetek igazgatóságait, köztük a miénket is, tegyenek lépéseket az illető pártfogóságoknál a felállítandó tornacsarnokok ügyében. — Bernhard Márton akkori igazgató februárban 222. sz. a. kereste Matolay Elek, illetőleg Maurer János. A tornázás története nyomán.
