Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1895

172 gabonájával; megalkuszik egy géptulajdonossal és három­négy nap alatt vasúton a gabonája és zsebében a parázspénz. Hozzáfoghat újra a szántáshoz az éles, hármas ekével, mely porhanyóssá teszi földjét a jó mag befogadására. És hogy válogat a magvakban! Mi szülte ezt, ha nem a nemzetgaz - dászat megújhodása?! Öröm látni a remek állatokat, melyek ismét az öntudatosan űzött állattenyésztés gyümölcsei. Jó magyar népünk sokszor elmordulja magát, hogy or­voshoz kell mennie azon sebével is, melyet előbb a szalacsi javas asszony oly alaposan kikúrált; de „muszáj“, mert az egézségügyi törvény úgy kívánja. Elég is lesz az alkotásoknak e tárczaczikkszerü emle­getése, melyekből azonban megértheti az olvasó a minden téren észlelhető haladást. Áttérek az engem közelebbről ér­deklő tanügyi politikára A tanügy terén is a szabadelvű alkotás politikáját ho­nosította meg az az ideális férfiú, kit, bár a Batthányi mi­nisztériumnak is tagja volt, a király bizalma a vallás- és közoktatásügyi minisztérium élére állított, értem br. Eötvös Józsefet. Azon elhatározással ült miniszteri székébe, hogy Magyarország tanügyét regenerálja. Sok lenne elmondani, mi mindent tett br. Eötvös tanügyünk érdekében s idevágó- lag csak azt említem meg, hogy 9 éves gymnasiumi tan­folyamot tervezett, melyből 4 osztály tette volna a kis gym- nasiumot, a hat osztályú gymnasium lett volna a középső tagozat s ezt betetőzte volna a lyceum. Ez utóbbira vonat­kozó 1868. aug. 29-én 14464. sz. a. kelt rendeletét érdekes­nek tartom a felemlítésre, melyből az olvasó megértheti, mily nagyszabásúnak Ígérkezett a tervben maradt lyceum. „Miután a tudomány jelenlegi állását s az ismeretágak nagy­mérvű felszaporodottságát tekintve — igy szól a rendelet —- nem czelszerű s voltaképen ki sem vihető, hogy a szoro­sabb értelemben vett három évre terjedő lyceumi tanfolyam­ban minden tanuló mindenik szakpályára ugyanazon elő­készületet kielégítőleg nyerje, e tanfolyamban azon egyetemes ismeretek közlésén kivűl, melyek minden tudomány szak- míveléséhez, vagy csak megértéséhez is szükségesek s ennél­fogva minden tanulóra nézve kötelesek lennének — már bi­zonyos pontig szakképzés legyen, s az egyetemi szakpályák­nak megfelelőleg három részre osztassák akként, hogy az általános kötelezettségű tantárgyak mellett más tanulmányokat hallgasson a leendő jogász, másokat az, ki az orvosi, vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom