Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1895

146 —

Az iskolatörvények áthágása megtorlást, vagy büntetést von maga után.

Büntetés fokozatúi, melylyel mindig a tanítványok javítását czéloztálc, elfogadták:

1. A dorgálást és pedig először négyszemközt, azután az osztályban az osztálytanár, majd az igazgató a tanulótársak előtt dorgálta meg az arra érdemes tanulót.

2. Keményebb büntetésül szolgált a bezáratás egy, vagy több órára, hogy a tanuló a mulasztottakat pótolja.

3. A tanulók helyzeti classificatio szerint lévén elültetve, a büntetés egyik nagyobb fajtája volt, ha a növendéket hátrább ültették.

4. Legerősebb büntetés volt a kizáratás; ezt maga után vonta az igazolatlan nyolcz napi távoliét az iskolából; másodszor, ha az előbb alkalmazott büntetés fokozatok hiábavalóknak bizonyultak.

E kizáratás vagy csak az illető intézetből történt, vagy az ország valamennyi középiskolájából; ez utóbbi azonban csak a legritkább esetekben történt, ha t. i. a tanuló mint ismétlő másod, vagy harmad rendbe esett; vagy ha oly erkölcsi hanyatlás volt rajta észlelhető, mely a javulás minden reményét kizárta. x)

A fennebb említett Madarassy-féle conferentián a tanár- testület egyhangúlag kimondotta, hogy a testi büntetéstől -— értem a botbüntetést, — mint olyantól, mely úgy a papi állással, mint a szerzet szabályaival ellenkezik, teljes mértékben tartózkodni fog.

A fegyelmi szabályokat az igazgató minden év elején kihirdette és megmagyarázta.

E fegyelmi szabályok mellett a hatalom a szükséghez mérten máskép is intézkedett. Ez intézkedések közül kettőt találtam érdekesnek a feljegyzésre. Az egyikben megtiltja az áll-szakál viselést és csak a bajusz és pofaszakái viselését engedi meg. Ez a piaristákra alig vonatkozott, habár a sza- badságharcz idejében voltak is, kik szakáit viseltek.

A másik rendelet pedig a Kossuth kalapok hordását tiltja el.

Megemlítendőknek tartom még, hogy a kath. ifjaknak nem volt szabad protestáns intézetbe járniok.

1) Magyar fordítás a német eredetiből.