Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1895
— 140 — Extra omne dubium esse, uti quamlibet artem, ita et scientias ea nonnisi linqua cum fructu doceri posse, quam discere volentes callent; jam hic loci per 30 et amplius annos vix inventus est iuvenis scholasticus qui linquae Hungaricae ignvarus fuisset, imo e contrario vix quandoque est invenire iuvenem, qui linquam aliam ita exacte, loquatur, ac Hungari- cam. Huc accedit, quod ipse quoque M. D. Praeses occasione suae visitatinois expertus sit omnes huius Gymnasii scholares linquam Hungaricam exactissime intelligere. Hoc ex respectu cum item et Patronus Gymnasii Illustrissimus C. G. Károlyi hoc desideret, et provinciae Szatmariensis C. Reg. Com- missarius huic desiderio Patroni Gymnasii desiderium totius provinciae Gymnasii NKarolyiensis Incolarum conforme esse declaravit, M. I). Praeses edixit: hocce in Gymnasio M- Karolyiensi linguam institutionis non aliam esse posse, nisi linguam Hungaricam, hancque in conformitate quoque gratiosi decreti suae Excellentiae Caes. Commissarii D. L. B. a Geringer dd 3-a Octobris 1850. No. 17440—G ad Caes. Reg. Ministerialem Commissarium Districtus Mvaradiensis dimissi sub spe altioris ratihabitationis pro linqua institutionis stabilivit, eo tamen addito: ut si forte contingeret esse etiam tales, qui lingua Hungarica haud essent versati, iisdem per competentes Professores succuratur, quaviscunque demum coactio parte in hac procul absit. Ugyanezen gyűlésen Madarasy tárgyaltatni kívánta azon kérdést is, vájjon a román nyelvre kell-e a károlyi gymna- siumban tanszéket felállítani ? A tanár-testület egybehangzó véleménye az volt, hogy erre szükség nincs, mivel azon román ajkú, — tulajdonképen görög katholikus ifjak, ezt Milyen nyelven tárgyalandók a tantárgyak a nagykárolyi gymnasiumban? Felelet: Kétségtelen, hogy bármely dolog, úgy a tudományok is csak azon nyelven taníthatók eredménynyel, mely nyelvet a tanulni akarók tudnak; e helyen 30, sőt több éven át alig volt található tanuló ifjú, ki a magyar nyelvben járatlan volt volna, ellenkezőleg alig volt valamikor található, aki más nyelvet oly tökéletesen beszéljen, mint a magyar nyelvet. Idejárul a mit a nagyságos elnök úr látogatása alkalmával tapasztalt, hogy e gymnasium növendékei a magyar nyelvet tökéletesen értik. E tekintetből, meg hogy e gymnasium méltóságos patronusa gróf Károlyi György is ezt kívánja, és a szatmári kerület cs. kir. biztosa kijelentette, hogy a nagykárolyí gymnasium egész környéke lakosainak kívánsága megegyező a gymnasium patronusa kívánságával, a nagyságos elnök úr kimondotta:„hogy e gymnasiumban a tanítás nyelve semmi más nem lehet, mint csak a magyar; és azt báró Geringer, cs. k. főbiztos őnagyméltóságának a nagyváradi kerület ministeri biztosához 1850. évi október 3-án 17440 sz. a leküldött rendeletének értelmében a fensőbb jóváhagyás reményében oktatási nyelvül állandósította azzal a hozzáadással, hogy ha talán megtörténik, hogy lesznek olyanok is, kik a magyar nyelvben kevésbbélesznek jártasak, azokra az illető tanárok tekintettel legyenek, s végül, hogy e tekintetben minden kényszer mellőztessék.
