Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1895

121 —

Havonkint tartoztak gyónni és áldozni, de úgy, hogy e tényökkel mások előtt példánykép gyanánt tűnjenek fel.

Naponkint tartoztak sz. misét hallgatni, a hiányzók azonnal kérdőre vonattak.

Vasár- és ünnepnapokon reggel és délután istenitiszteletre jöttek.

A körmeneteken példás rendben vettek részt.

Nagyobb ünnepeken, karácsonykor, husvétkor, pünkösdkor nem volt szabad hazamenniök, hanem kötelességök volt a nagyheti s általában ünnepélyes szertartásokon részt venni.

Trágár beszédektől, káromkodástól s hiábavaló eskütől mindenkinek tartózkodnia kellett.

A II. fejezet ezeket irta elő :

1. A tanuló ifjúság a lehető legnagyobb szorgalmat fejtse ki a tudományok elsajátításában, különösebben mégis az erények gyakorlására törekedjék. Igazi ok nélkül soha senki se mulaszsza el az órát, se késő ne jöjön. A hanyag tanulók a classificatióban megrovandók.

2. Óvakodjanak a tanulók gyanús helyek látogatásától, melyek erkölcsüket megmételyezhetik.

3. A legszigorúbban tiltatik a korcsmák, kávéházak, bálok és a színház látogatása.

4. Tiltatik a fegyverek, botok, általában minden veszedelmes szer hordása, melyek ifjakhoz nem illenek. Ezzel kapcsolatban tiltatik az éjjeli csavargás, nyáron a fördés, télen a csúszkálás, dohányzás s a szállásnak a szülők előleges beleegyezése nélkül való megváltoztatása.

A III. fejezet meghagyja :

1. A nagyobb tanulók a kisebbekkel szépen bánjanak és tanítsák őket jó példájokkal a törvény tiszteletre; ezek viszont adják meg az idősebbeknek a kellő tiszteletet. Általában viselkedjenek egymás irányában testvéri vonzalommal; óvakodjanak egymás bántalmazásától, a vádaskodástól; különösen a vallás különbség miatt sem szóval, sem tettel ne sértegessék egymást.

2. Úgy saját, mint más iskolák vezetőinek adják meg a kellő tiszteletet.

3. Házi gazdáikat úgy becsüljék meg, mint szülőiket.

4. Kiváló és hódoló tisztelettel legyenek az uralkodó szent és sérthetetlen személyisége iránt; készek legyenek érte, ha kell, véröket is ontani, általában őt mindennél többre becsülni.