Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1891
4 Tingi tanától Médiáig, Erdélyben, a mai Magyarország java részében, a Duna és Rajna partvidékén, egész Italia,- Siciliában, Gallia- és Hispániában, Afrika éjszaki felében stb. a császárok rendeletéi, leiratai, meghagyásai kormányozák a legszélsőbb határokra tolt hadsereget, ép úgy, mint a benszülötteket. Quintilian idejében egész Italia nyelvére nézve római volt: licet omnia italica pro Romanis habeam. Tiberius alatt, mint Vellerius Paterculus írja a Duna mellékéről: in omnibus Pannoniis non disciplinae tantum, sed linguae quoque notitia romanae. Mig Augusztus alatt Róma volt a világbirodalom élő szive, s a római nyelvnek eleven vérkeringése minden idegen, nemzetiségi törekvést elnyelt és megemésztett; alig pár évtized múlva a tartományokban egyes városok lőnek a római élet központjai; itt kezdett a nyelv provincialismusba átmenni, s bár vezető szerepét megtartó, de mindig többet és többet veszített tisztaságából. A tartománybeliek, egyeidő jogokat élvezvén a római születésüekkel, nem igen siettek Rómába, hogy tiszta nyelvkiejtésre tegyenek szert; oda vagy magas állás elnyeréséért, vagy iparlovag módjára húzódtak. Roma .... quo cuncta atrocia aut pudenda confluunt, irja Tacitus. Es ezek magukkal vitték oda is táj ki ejtésüket; azért panaszkodik Quintilian olyan keserűen a római nyelv romlottságáról. Éhez járult még, hogy egyes, előkelő rómaik, — utánozván a császárokat, — hogy nevüket mennél elterjedtebbé tegyék, végrendeletileg egész sereg rabszolgát szabadítottak fel, kik legnagyobb részben keresztre feszítették a római nyelvet kiejtésükkel. Novitiis nostris per quot annos sermo latinus repugnat? Mit mondjunk a császárok germán testőreiről, kik magok küzül még császárt is választottak? Nagy Constantin óta (312) a birodalom székhelye Rizantium lett, s noha 395-ik évben a nyugoti rész székhelye s a császárok állandó lakása Róma Ion, visszatért bár velüka római nyelvnek szélesebb körű használata is, de azért megszűnt az egész birodalom valódi központja lenni.