Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1891

— 13 —

nyomatékos emelkedése és gyengébb alászállása figyelembe vételével. Vigyáztak a szótag’ok egvenlo számára, miként a népdal-költészetben szokás, sőt még a rímet is éleibe léptették. Hát a rímet hol vették? kérdhetné valaki. A néptől, melynek nyelvében az alliferatio és assonantia. mellett ős időktől meg volt, mint elárulják közmondásai, sőt, hogy a rim mily szerepet játszott a classicus irói nyelvben, Vergil Aeneisébőt kimutatta Jvviáala János. (Neue Beitraege zur Erklaerung der Aeneis Prága. 1881. 293—447. 1.) Hisz már az emberi természetben fekszik, hogy énekeiben, dalaiban szereti az egybecsengő véghangokat. S ha napjainkban az olasz nép az ő csicsergő nyelvében úgy kedveli a rímeket, alig- hihetjük, hogy ősei dalaikban nélkülözték azt.

Sz. Ambrus a IV. században felváltva használt rímes és hangsúlyos verssorokat, sz. Hilár egyházatya pedig csak rímes egyházi énekeket irt, mig Dama- sus pápa keresztény dalaiban alliteratioval élt. Ugyanezen időből való a leoninusi hexameter is, melyben a harmadik láb erős metszete a végszótagg'al rímel.

A mint pedig a második (konstantinápolyi), de legkivált a harmadik (ephezusi) egyetemes zsinat végleges határozata folytán az egész kereszténység felett való főhatalmat a római pápa birta, ki parancsait és meghagyásait latinul adta ki, ezzel a római nyelv elterjedésének még hatalmasabb tápot szolgáltatott. A pápa decretu- mait és bulláit kötelezve voltak Kelet fförög- tartomá- nyaiban ép úgy felolvasni és magyarázni latin nyelven, mint Nyugaton.

így őrizte és ápolta hosszú időn át az egyházi főhatalom a világi mellett a még akkor uralkodó nép nyelvét.

IV. De Rómának s vele nyelvének hanyatlását még igy sem lehetett megakadályozni. 250-dik évben a góthok először törték át a római birodalom határait, s megnyi- tották példájokkal az utat a mindent romboló és pusztító népáradatnak. A frankok az Alsó,- az alemanok a Felső-Rajnánál lettek veszélyesek. Örökös harczaikban nem bírnak a császárok fellélegzeni, s a hatalmas birodalom évről-évre összébb szorult. A mint pedig 375-ben