Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1890
39 A jelleme» ember az erkölcsi törvényeket és kötelességeket pontosan betölti. Ismervén a dolgok lényegét, roszra sohasem vágyik, akaratát csak jó felé irányozza, önelhatározása csak erkölcsire terjed ki. Sohasem téveszti el szeme elöl az általános föczélt, folyton az igazság, boldogság és észszerű szabadság után törekszik, mert tudja, hogy erkölcsi rendeltetésünk a vég nélküli haladás minden jóban. A jellemes ember kötelességét mindig teljesíti úgy önmaga, mint a külvilággal szemben. Gondja van önmagát illetőleg életének és egészségének föntartására, testi és szellemi tehetségeinek kiművelésére; a külvilágot illetőleg pedig úgy embertársi, mint társadalmi viszonyaiban iparkodik magát föltalálni s föl is találja. Az igazság érzetéből kifolyólag kerüli a hazugságot s keresi az őszinteség és becsület útját; a jóság elvéből pedig mindenkivel szemben jótékony, barátságos, s a hol kell, háladatos. Nézzük most, milyen a társaságban? ... A jellemes ember nem vonul vissza a társaságtól, de nem is keresi azt; s ha egyszer benne van, csakhamar föltalálja magát s környezetére viszont oly hatást képes gyakorolni. hogy az is jól érzi magát társaságában. Komoly és kedélyes, amint a körülmények magukkal hozzák; alkalmazkodik mindig a hangulathoz. Mindenkivel szemben nyájas, előzékeny; ha egyéniségét megbántják, akár becsületét sértve, akár más módon bántva, erélyesen, de sohasem duiván, visszautasítja a vádakat. A hibázónak, ha vétkét beismeri, könnyen megbocsát; de viszont maga is iparkodik, hogy senkit meg ne sértsen; ha talán megtörténnék, siet bocsánatot kérni; mintha csak folyton szeme előtt lebegne Jean Paul eme mondata: „Sohasem oly szép az ember, mint akkor, midőn bocsánatot kér vagy ad“. A jellemes embert mindenki kedveli, szereti, sőt tiszteli; mindenki bizalommal van irányában, mert meggyőződése mindenkinek, hogy becsületessége csak jóra képes. Szavának mindenki hitelt ad, Ígéretében senkisem kételkedik ; ha igent mond, szavára bizton számíthatunk, s ha a szükség magával hozza, bátran hangzik el ajkáról a tagadó nem.
