Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1890

Lássak tehát, egyenkint a tiszta jellem nyilatkoza­tait! Midőn a következőkben a jellemfejlés morális ered­ményeit elsorolandjuk, korántsem azt állítjuk, hogy a majd elsoroltak mindegyike minden tiszta jellemes embernek sajátja, korántsem; hanem csak azt, hogy ezen tulajdo­nok minél nagyobb számban fordulnak elő egyes szemé­lyeknél, annál jobban megérdemli a jellemes nevet. Ezek pedig a következők: a lelki bátorság; értjük alatta ama néma küzdelemben s igyekvésben nyilvánuló bátorságot, mely az igazság és kötelesség érdekében kész eltűrni s elszenvedni mindent; értjük alatta azon bátorságot, mely az igazat mindig kimondja; azon bátorságot, mely tud még szenvedés és gyaláztatás között is a becsület útján haladni; azon bátorságot, mely ellentállván a gonoszra csábító- csalétkeknek, az embert a kötelességek megtevé- sére buzdítja folyton. Ily erkölcsi bátorságuk volt a vér­tanuknak, kik meghaltak inkább, mint meggyőződésüket feladják; ily erkölcsi bátorság még az is, hogy a társa­dalom ferde' szokásaival szemben vitézül megálljunk s nem hallgatva a mende-mondákra, ne a divatnak, hanem eszünk- és szivünknek hódoljunk. Ez nem oly könnyű, milyennek látszik, ide igazi lelki bátorság kell. Nem kevesebb értékű nyilatkozata a jellemnek a szerénység és alázatosság. Közös jellemvonásuk elkerü­lése a világ zajának. Czéljuk nem a hiú pompa, a föl- tűnés, a ragyogás, ez okból mindkettő csak csöndes ma­gányban díszük. Egyik se áll felebarátja útjában; mind­egyik kitér mindenkinek, ellenségnek úgy, mint jó barát­nak. Mások érdemét elismerik, mások előmenetelén, mások jólétén igaz örömet éreznek. A szerény a niegérdemlett kitüntetés elől is félrevonul, az alázatos pedig önmagát kevésre becsülve, embertársában irigység és féltékenység nélkül szereti a jót. Némileg rokon nyilatkozat az aláza'ossággal az enge­delmesség, mi nem egyéb, mint a parancs előtti készsé­ges kódolás. Nem értjük itt a felhozott alatt ama gyer­mekes engedelmességet, melynek leggyakoribb esetben a félelem az indító oka, hanem azon észszerű kódolást, melylyel a jellemes ember a törvényekkel szemben visel­tetik. Nem keresi ez, vájjon czéljának megfelel-e az vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom