Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1890

29 a szemlélet által valami jót vagy roszat észrevesz s ér­telme javasolja, szíve pedig ösztönzi annak megszerzésére, vagy ha rósz, eltávolítására, — az ember nem fog rögtön a tetthez, hanem előbb meggondolja, tegye-е vagy ne. Ezen lelki tehetség, mely igenre vagy nemre határozhat, neveztetik akaratnak ; és mint ilyen, ámbár mind a ke- délylyel, mind a vágygyal, mind az értelmi világgal a legszorosabb viszonyban áll, azoktól mégis lényegileg kü­lönbözik s vissza egyikre sem vezethető. „Az elme, kedély és akarat, közt oly viszony áll, hogy mind az elme, mind a kedély szolgál eszközül az akaratnak, de viszont az akarat a kedélytől és elmétől függ s azokon alapszik.“ (Purgstaller. Lélektan.) De azért akaiatot elhatározásra sem az elme, sem a kedély nem birja közvetlenül, mert semmit sem mutathatunk föl a lélekben, mi az akarat fölött állna s azt tevékenységre kényszeríthetné. Az akarat maga határoz és önmaga által határoztatok el; a külső indító okok befolyást gyakorol­hatnak ; a vágyak, ösztönök, szokások sarkalhatják, de nem kényszeríthetik. Az akarat rendelkezik, de idegen rendelkezést el nem fogad. Kérdés most, mi az akarat föladata, mik ténykedései és működései ? Feladata meg­valósítani a jót, még pedig tisztán egyedül önmagáért a jóért. A jót tehát tenni kell azért, mert jó, még pedig minden alku és ingadozás nélkül, nehogy az eszes ter­mészet méltósága ineggyaláztassék. Midőn az akarat ezen törvényhez szívesen ragaszkodik és a jót azért teszi, mert jó, tehát saját természetének törvényét ismeri s tiszteli, erkölcsi akaratnak mondatik Az akarat ténykedései : a készülődés, tervezés és határozás. Mind a három megfelel sorrend szerint az ér­telemnél levő figyelem, fölfogás- és meghatározásnak. A készülődés azon iránya az akaratnak, melylyel a végre­hajtandó tettet mégis merni akarja ; e készülődés, valamint az életben minden munkához, úgy az akaráshoz is föl­tétlenül sztikéges. A második ténykedés a tervezés, az akarat fogalma. Itt, miután a teljesítendő akaratot meg­ismerte, azt fölkarolja s mintegy magában töpreng, inga­dozik, vájjon végrehajtja-e ? S egyszersmind tervez, kieszeli, mely eszközök a legalkalmasabbak. Ez az akarat inga-

Next

/
Oldalképek
Tartalom