Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1889

azoknál i?, melyeknél meg van a háznak a jellemző csavarodása, a ház alakjában igen nagy kiilömbséget találunk: vannak gömbös, tojás-dad, korong, kúpos, tornyos, lépcsős, orsó, henger stb. alakú házak.

Tehát vannak a csigák közt a felvett minta alaktól nagy eltérések, melyek a csigák osztályának egységes voltát megzavarják, s a velük bővebben nem foglalkozókat a felismerésben nem kis zavarba hozzák. Ezen eltérések okozzák azt is, hogy a csigák osztálya nem szigorúan határolt állatosztály, mely a többi állatosztályoktól merőben eltérne s azokkal semmiféle lánczolatos ösz- szefiiggésben ne állana. Amint az állatvilág többi osztályainál találunk átmeneti alakokat, melyek azokat egymással összekapcsolják, melyek azoknak egymással való közelebbi vagy távolabbi rokonságát megállapítják, úgy a csigáknál sem hiányzanak ilyen átmeneti alakok, melyek azokat részint az ízeltlábúakkal, részint a férgekkel kapcsolják össze.

A csigák szervezete. A csigáról legtisztább fogalmat alkotunk magunknak, mondja Oken (Allgemeine Naturgeschichte I. г. 5. к. 391. 1.), ha azt kagylónak tekintjük, melynek keskeny lába kiszélesedett és mászásra alkalmas talppá vált és melynek jobb héjjá aránytalanul megnagyobbodott, mig a bal egy kis fedővé csökkent, vagy teljesen eltűnt. A csigák egyoldali, vagyis asszim- metrikus kagylók, miből alkotásuknak különösségei kimagyarázható к. A csigák teste ritkán kétoldali részarányos, a legtöbb csigánál egy oldalra való csavarodás által részaránytalanná válik,

A testen külsőleg megkülönböztethetjük a fejet, a rajta levő két vagy négy, ritkán hat kinyújtható és visszahúzható szarvacskával, a tapogatókkal. Egyik párnak hegyén vagy pedig tövén találjuk a szemeket. A fej alsó oldalán találjuk a húsos duzzadt ajkakkal körülvett szájat. A fej mögött van a törzs, mely a fejtől kisebb vagy nagyobb ménben el van különítve. A törzs hasi oldalán találjuk a lábat, mely a különböző fajoknál nagyon különbözőieg alakult; a legtöbb csigánál széles