Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1889

még a fark végén levő u. n. farkmirigy említendő meg, mely utóbbiból is egyszerre nagyobb mennyiségű nyálka ömölhetik ki. Szaporodás és fejlődés. Amint minden állatnak fő életfeladata önéletének íentartásán, biztosításán kívül faját is feltartani, nehogy az egyén kiveszésével a faj léte megingattassék, úgy a csigák is, mikor már testük telje­sen felépült, mikor már saját lételüknek veszélyeztetése nélkül anyagot adhatnak ki magukból, amely anyag ama képességgel bir, hogy belőle megfelelő körülmények közt új lények fejlődhetnek ki, szaporodás által biztosítják fajuk fennmaradását, életüket mintegy átruházzák ivadé­kaikra, utódaikra. Hogy azt tehessék, megfelelő szervek­kel vannak ellátva, a szaporodás szen eivel. — Minthogy az uj esiga mindig megtermékenyített petesejtből fejlődik ki, azért a csigák szaporodását, mint a legtöbb magasabb rendű állatét — ivarosnak vagy neminek (generatio sex­ualis) mondjuk. Csakhogy inig a esigák egy részénél azt tapasztaljuk, hogy külön állat termeli a petét, külön pedig a megtermékenyítő anyagot, a spermát; addig azok másik részénél, még pedig a magasabb rendű, u. n. tüdős csi­gáknál és az Opistobranchiatáknál (hátul kopoltyúsuk), a petét és a persuát termelő szervek, egy és ugyanazon állapotban vannak. Mig tehát egy részük külön ivaréi, addig másik részük hermaphrodita. Ez utóbbiaknál egy közös ivarmirigyben van egyesítve a petefészek és a here, de azért egy és ugyanazon állat nem termékenyítheti meg saját petéit, hanem a megtermékenyítés kölcsönös. A megtelmékenyített peték vagy az állat testében maradnak s ott fejlődnek ki belőlük az uj állatok, ezek aztán elevenszülők (Paludina vivipara, néhány Pupa-, Clau- silia , Melauia-, Parlula-, Achatinella- stb. faj), a legtöbb csiga azonban a petéket kirakja és csak a testen kívül fejlődik ki azokból az uj állat. A peték vagy lágyfalúak vagy kemény, mészállományu héjjal vannak ellátva, mig az előbbiek a külső behatá­soknak el len tál lan i nem igen képesek és így hosszabb ideig nem állhatnak, addig utóbbiak nagy ellentállási képességet tanúsítanak. Az állat a petéket vagy egyenkint vagy pedig nagyobb csomókba foglalva rakja le. A csomók nagyon

Next

/
Oldalképek
Tartalom