Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1889
Lclckző szervtk. A csigák részint a szárazon, részint a vízben élnek, ezen kétféle tartózkodási helyhez alkalmazkodik a léiekzd szervük is. A vízben élők kopoltyúk- kal, a szárazon élük tüdőkkel lélekzenek, csak kevés olyan csiga van, melynél a külön léiekzd szerv hiányzik, és a borén keresztül lélekzik. A kopoltyúk mindig a kültakarónak kitiire:.ílései és vagy szabadon a test felületén találhatók, vagy a köpeny alatt levő ú. n. kopoltyúiiregbeu vannak elrejtve és vagy a szív előtt vagy mögötte vannak elhelyezve (Prosob- ranchiata és Opistobranehiata). Szerkezetüket illetőleg nagyon változatosak. Főleg egymásmellé sorakozó lemezek bor vagy tollhoz hasonló képződmény állanak, melyek belsejében finom hajszál edény hálózat a vérnek beléjük való ölelését, ott a gázcserét lehetségessé teszi. A kopoltyúk száma nem emelkedik a kettőn felül, sőt többnyire ezek közül is az egyik visszafejlődik s igy csak egy van. Az elrejtett kopoltyúkhoz a lélekző nyílás vezet, mely a növényevő csigáknál egyszerű nyílás, inig a húsevőknél hosszú csőbe nyúlik ki. A kopoltyúk és azok lemezeinek száma szaporodik az állat növekedésével. A szárazföldön és néhány vízben élő csigánál nem találunk kopoltyúk at, ezeknél a lélekző üreg maga tüdőzacskóvá alakult át. A tüdőzaeskó a köpeny által elfödött üreg, melybe oldalt a köpeny szélénél levő és egy erős záróizom által elszűkíthető vagy teljesen elzárható nyíláson jut be a levegő. Ezen üreg falazatában a hajszáledények sűrű hálózatot képeznek. Az Ampullaria csigáknál tüdőzacskót is, kopoltyúkat is találhatunk, úgy látszik a viszonyok szerint hol egyiket, hol másikat használják lé- lekzésre. A vízben élő csigáknál a testet egy olyan csatornarendszer járja át, mely vizet tartalmaz magában, az ú. n. vizedényrendszer. Ez a csigákat az alsóbb rendű állatokkal kapcsolja össze, a melyeknél szintén mindig találunk viz- edényrendszert. A csigáknál a lábban fejlődtek ki legjobban ezen edényrendszer csatornái és talpon egy közös kivezető nyílásban jönnek össze. Ezen a nyíláson jut be a viz a csatornákba és minthogy azok a testüreggel és a véredényekkel közlekednek, ezekbe is. Vizfelvétel által