Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1889
17 rezgésbe hozzák a hólyag falát, a fal rezgése átterjed az otholith okra is, melyek az idegekkel összekötött csilló- szálakra gyakorolnak hatást, ezen hatás az idegen átterjed az ngydúezhoz és ott hallási érzetet kelt. Természetes, hogy a hallási szervnek ezen egyszerű szeikczete mellett valami nagy különbséget a hangok között nem lehet tenni. A látás szerve a csigáknál is a szem. Minden szabad mozgással felruházott csigánál két gömb vagy tojásdad, ritkán kúpalakú szemet találhatunk, melyek mellső részét a gömbszelet módjára boltozatos kiilbör, mint valami poroz hártya takarja, a szem többi részét erősebb réteges szerkezetű ín-hártya veszi kőiül, ezt belül festeny- sejtekből alakúit festenyhártya borítja, mely elül egy sötét gyűrűt képez, mint valami szivárványhártya, a festeny- háityán az ideghártya terül el, mely gyakran több rétegből áll. A fénytörő készüléket egy lencse és néha üvegtest alkotja. A látó-idegek az agy-dúczból jönnek. Daczára annak, hogy a csigák szemei ily magas fokát tanúsítják a fejlettségnek, mégis v. Martens állítása szerint a szárazföldi csigák látóképessége igen csekély. A csigáknak mindenhová oda kell értetni szemüket, hogy lássanak, igy tehát a látási érzetek felvétele náluk a tapintással együtt jár. Távolabbról a csigák semmi tárgyat sem látnak meg. A szemek gyakran a hosszabb tapogatók végén vannak elhelyezve és ezekkel együtt visszahúzhatok, ritkán találhatók a tapogatók közepén (Conus- féléknél), azok alapjának mellső vagy hátsó oldalán; néha a szemnyél egészen rövid (Triton, Dolinus), vagy önálló a tapogatók mögé helyezett szemnyelek is jöhetnek elő (Turbo, l'rochus-féléknél), végül vannak nyeletlen szemek is, melyek a fejbőrben helyezvék el (Schmarda: Zoologie II. r. 273. és 274. 1.) Az idegrendszer a szellemi képességek alapja, azok kifejlődésének főrugói azonban a, természetadta viszonyok. Minden állat a természet által él, annak van alávetve, egyediségét az által fejti ki, hogy ezen természeti viszonyokkal szemben érvényesíti magát s a. természeti viszonyok változtávai eljárását, életmódját némileg változtatja, szóval hozzá simul, alkalmazkodik a természeti viszo2