Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1889
'J legtöbbjénél gyengébben fejlődött ki, mint a kagylóknál. Itt is lemezes szerkezetű, a lemezek szélei különböző irányú finom érdességeket képeznek, melyekről a fény különböző irányokban verődik vissza, a visszaverődött fénysugaraknak találkozásából származik az a szivárvány- sziliekben való játék, melyet némely csiga oly nagy mérvben, s oly szépen mutat (Haliotis, Trochus félék). A héjat legkívül finom külhámréteg, az u. n. periostrakum borítja, amely azonban csakhamar lekopik. A csigahéj vagy a köpeny belsejében keletkezik és csak később, a köpeny megszakításával lép ki és lesz külső héj, vagy pedig mindjárt a köpeny külső föliiletén fejlődik, ez utóbbi eset a gyakoribb. Az állat növekedésével nő a héj is, még pedig a köpeny széle felé eső részén. Itt ugyanis a köpeny szélének sejtjei mindig uj meg uj héjanyagot választanak ki, melyek a meglevőkre rakodnak. A növekedés nagyságát a növekedési sávok mutatják. A héj a keménységnek és vastagságnak nagyon különböző tokán található. Mig vannak olyan csigák, melyeknek héja lágy, kocsonyanemű, addig vannak olyanok, melyeké nagyon kemény, összetartó; mig némely csigának háza papiitinomságú, átlátszó, — addig másoké vastag, súlyos. Nagysága a köpeny nagyságától függ. Rendesen akkora, hogy az állat teljesen visszahúzódhatik beléje. Csak kevés csigánál oly kicsiny a héj, hogy a köpeny alatt teljesen elrejtődzik, még kevesebbnél hiányzik teljesen. Alakra nézve a csigahéj szerfelett változatos, miit' dig a köpeny alakjától függ. Néha. részarányos, szimmetrikus, ilyenkor pajzs-, kúp- vagy ernyő-alakú és vagy egy vagy több egymásután következő darabból áll (Chiton-félék). Leggyakoribb az asszimmetrikus, csavar- menetes (subspirál) alakú héj. Ez ismét számtalan formában jöhet elő, lehet gömbös-, tojás , korong-, kúp-, torony-, csigalépcső-, orsó-, hengeres stb. alakú, amint arról egy tekintet a gyűjteményre mindenkit meggyőzhet. Épen ez az alakgazdagság, ez a szerfölötti változatosság az oka annak, hogy a csigák héja mindig oly kedvelt tárgya volt a gyűjtő természet-barátoknak, hogy
