Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1888
9 két egymástól határozottan megkülönböztethető csoportra osztották be: az egyik csoportot a tej nélküli puhatestűek (Mollusca acephala), a másikat a fejes puhatestűek (Mollusca cephalophora) képezik. A fejetlen puhatestűek csoportját egy osztály, a kagylók foglalják el. A fejes puhatestűek csoportját két osztályra oszlathatjuk. Az egyikbe tartoznak az úgynevezett fej lábúak (cephalopoda), a másikba pedig a csigák vagy haslá- búak (gasteropoda). Mind a három osztályt, képviselve látjuk gyűjteményünkben. Lássuk őket egyenként, jellemző vonásaik szerint. I. Fejetlen puhatestűek. (Mollusca acephala). Kagylók osztálya (Lamellibranchiata Blainv.). Okén szerint a legvilágosabb fogalmat a kagylóról úgy szerezhetjük magunknak, ha annak testéi egy emberi törzshöz hasonlítjuk, mely két oldalt összenyomott s hányzik róla a fej s a végtagok. Mindkét oldalon a háthoz fűzve találunk egy pár szalag alakú kérészben sá- vozott kopoltyú lemezt, mint valami ingelőt; ezekre simul a köpeny mint valami mellény, alul vagy hátúi nyitottan. Ezen köpeny fölött helyezkedik el a két héj, mint valami kabát. Elül, a törzs előrészén találjuk a tátongó szájnyílást, melyet két pár háromszögletű bőrlebeny, az ajakvitorlák, vesz körül; egyik váltói a másikig, továbbá néha a derék egyik oldalától a másikig egy-egy erős keresztizom húzódik, melynek két vége a két héjhoz van nőve, ezek zárják a héjat, melyet közönséges nyelven békatek- nőnek is neveznek. Broun a kagylókat kemény táblába kötött könyvhöz hasonlítja. A két tábla megfelel jobbról és balról a két mészhéjnak vagy teknönek; a táblák alatt levő két első levél megfelel két oldalt az állat köpcnylemezeinek; a harmadik és negyedik levél mindkét oldalt a két pár kopoltyúlemeznek ; a még hátra levő zömök része a könyvnek, az állat testének. Csakhogy ezen részek kívülről befelé mindinkább fogynak, kisebbednek, úgy hogy a két
