Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1883
18 Egyik leggyakoribb mellékalakja e vádformának az ктсауму'т)tövzanoúpywv, a mely bűnügy ala a tolvajlas (штгг,), ruliaíosztogatas (^.ытсоЭ’лгыу оигху,), emberrablás (зс/ЭрхтгоЗют r,í sOTxy.i, gyilkosságok (tpovs'x';, templomok kirablása (xao7:-/i ' ispcov ypr.aároíVj, utonállás, tengeren elkövetett rablás és zsebmetszés stb. tartoznak. A lopás bűnügyei közül azonban csak a nyilvános (furtum manifestum) tartozott az apagogé elé. A mi a gyilkosságok ellen benyújtott apagogé perrendtartást illeti, itt kétesetet kell megkülönböztetnünk; 1.) ha oly egyén ellen intéztetett a feljelentés, ki még nem volt gyilkosság vádja miatt a törvényszék elé idézve; 2.) ha olyan bűnös ellen jött a feljelentés, ki már ez ügy következtében a törvényszék elé idéztetett ugyan, de akkor a törvényszék Ítéletét még idejekorán önkénytes száműzetés folytán kikerülte és száműzetéséből minden engedély nélkül mégis visz- szakerült. Az első esetben, ha a bűnös tetten éretett, akkor az említett módon a bűntényt megillető hatóság, az archon basileus, innen a tizenegyek, s innen, ha nem volt képes három kezest állítani, a fogságba, innen pedig, ha a gyilkosság rablógyilkosságnak minősíttetett, először a polgári és azután a vallási, ha pedig csupán gyilkosságról volt szó, a fogságból egyenesen a vallási törvényszék elé került, hol végeztek a bűnössel és ügyével. A második esetben ki kellett lesni az alkalmat, midőn a bűnös az agorára, vagy a templomba, vagy bármely nyilvános helyre ment, és ha oda- menet, vagy onnan visszajövetelében megcsíphették, akkor rendesen az apagogét alkalmazták ellene, mig ha a bűnös az ő ellene irányzott lest észrevéve, menhelyéröl (asylium) távozni nem akart, akkor már az apogogiára engedélyezett idő lejárván, a helyett más törvénykezési eljárást: a graphét kellett alkalmazni.43) Mivel a gyilkosság egyszersmind vallási bűnténynek is tekintetett, azért a rablógyilkos ügye, mint ilyen, az archon basileus hatósága és a vallási törvényszék elé tartozott; és ha a bűntény nagysága nem lépte át az arch. has. joghatósága körét, akkor maga az archon végzett az ügygyei, ellenkező esetben pedig a vallási törvényszéknek adta át azt tárgyalás és Ítélethozatal végett. Azért ez eljárásnál is, ha a bűnös rablógyilkos volt, először a polgári, azután a vallási tövényszék elé került, mely utóbbi törvényszék azután kimondotta a bűnös fejére a halálos Ítéletet. 43‘) Sch. M. 230, 350.
