Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1882
4 életnek gyúpontját, azokon nyugszik a meglevő törvények fenntartása s azoktól függ főleg az állami-élet szilárdsága és tartóssága. Ez állami élet egész szervezete a jogtudomány megállapítása szerint három fő működési pontra vihető vissza: 1) a tanácskozási gyűlésekre, mint a melyek a törvényeket és rendeleteket alkotják; 2) a tiszthatóságokra, mint a melyek a hozott törvényeket és rendeleteket érvényesítik és 3) a törvényszékekre, mint a melyek a törvényszegők bűneit megtorolják és azokat ártalmatlanokká teszik. Ez utóbbi oknál fogva tehát minden törvényellenes tett — származott legyen az akár egyesektől, akár a tiszthatóságoktól, vagy magától a törvényhozó testülettől — a törvény szigorú ítéletének és a vétségekhez mért büntetésnek volt alávetve; azért mondja Sch. M. u. о. a mily méltán nevezhető a törvényhozó testület, népgyülés az államszervezet mozgató és sarkalló, ép oly méltán a törvényszék fönntartó és zabolázó alapelvének. Ez alapelv szigorú megtartása, vagy elhanyagolásától fügött az állami élet épületének szilárdsága vagy aláásása. így tehát, minél fontosabb az államszervezetben a törvénykezés, annál inkább kell óhajtanunk azt, hogy a polgári szervezetet, mint a jog és igazság édes anyját, valamint az ebből keletkezett régi és fontos jelentőségű görög állam törvénykezését minden egyes mondái és történelmi periódusában megismerjük, hogy igy annak hatáskörét és befolyását az állam történetére és átalakulására nézve némileg megítélhessük. Az adatokat, melyek alapján a görög államéletet, annak szervezetét, a jog és törvénykezés fejlődését megismerhetjük, a mondák legtávolabbi idejére vonatkozólag leginkább Homer és Hesiod, a történelmi időre vonatkozólag pedig leginkább az attikai szónokok s a későbbkori grammatikusok fönnmaradt müvei nyújtják. Ezen források s főleg ezen források nyomán ritka tu- dományosságu aparatussal kidolgozott tekintélyes művek, mint segédkönyvek alapján kisértjük meg a görög jog és törvénykezés fejlődését s főleg az attikaiaknak a főbenjáró bűnökre alkalmazott perrendtartását adni a következőkben. * * * A történetírók állítása szerint az Európa délnyugati részén tartózkodó árja, vagy indo-europai népcsaládnak egyik ága: a görögök — mintegy 2000 évvel Kr. e. a mostani Balkán fél-
