Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1882

átadni. — A uépgyülés törvényőreiül az elölülők fao&poi) rendeltettek, kik egyszersmind a vádlott ügyét a senatus elé terjesztették. Néha maga az állam e czélra ideiglenes hivatal­nokokat is nevezett ki, milyenek az államügyészek (sovviyopoi), adófelügyelők, talán végrehajtók (;-/1тптаг), kiknek tisztük volt az államadósokat összeírni s azokat följelenteni; az adókivetők (йиурзкрец), kik az adókötelezetteket, ha azok késnének tartozá­saik lerovásával, pörbe idézik stb. Ez ügyre nézve nemcsak az említett rendes és rendkívüli állami hivatalnokoknak volt tisztök a feljelentés, hanem magá­nak az areopagnak is, s joga volt ehhez egyszersmind minden athéni polgárnak.4'2) Vádló tehát lehetett minden a polgári jogokat élvező athéni ember; kérdés: kik lehettek a vádlottak? Mindazok, kik az államot, vagy bárki mást jogaikban megsértették. Vádolható volt minden vétkes államhivatalnok, minden bűnös férfi, nő, gyermek, sőt néha élettelen tárgy is, mely pl. a véletlen ha­lál bekövetkeztének oka volt. Gyermekek is felléphettek mint vádlók szüleik ellen az u. n. yp. 7txpxvobcc ügyben, sőt mint Plátó „Eüthyphron“-jában olvassuk még az u. n. эЬа) tpóvou bűnügyben is, mi talán egyedüli eset. így tehát az attikai törvény e te­kintetben nagyon elüt a római törvénytől, mert inig itt egy- átalában tiltva volt az, hogy a gyermek szülői ellen mint vádló a törvényszék előtt fellépjen, addig az attikai törvény ezt, de nagyon ritka esetben megengedi. Arra a kérdésre, vájjon lehetett-e vádat emelni testületek ellen, erre nézve határozott feleletünk nincs; egy esetről, t. i. a ,fiscus' ellen a vagyon hűtlen kezelése miatt emelt u. n. yp.Sizada-rdl van ugyan említés téve, de több példát fennmaradt beszédeinkből erre vonatkozólag nem találunk.43) Mindezeket rövid vázlatban egyedül azért állítottuk össze, hogy későbben — szükség lévén rájok — iránytükül szolgál­janak. Most a pertárgyalás lefolyásának mikéntjéről emléke­zünk meg. — IG — Úgy a privát, mint a nyilvános, főbenjáró bűnügyeknél a vádló panaszának előterjesztését megelőzőleg legalább 5 nap­pal előbb két tanú jelenlétében tartozott ellenfelét megidézni Sch. M 571-569. «a) Sch, M. A. Pr. 574.

Next

/
Oldalképek
Tartalom