Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1882
— 13 Elve lévén ugyanis Solonnak, hogy az állam nem oly intézmény, a melyben csak bizonyos kiválasztott családok, mintegy örökösödési jog folytán, bírhatnak teljes jogot, ellenkezőleg, mivel az államot ion nemzetségek alapították, illő és igazságos, hogy az állami kormányzásban, a törvénykezésnél minden attikai szülőktől származott polgár is helyet foglalhasson:32) azért a nép osztályozására behozta a timokratiát, egyszersmind minden egyes hatóságot az összes attikai polgárságból szervezett souveraine hatalmú népgyülésnek rendelt alá, ugyannyira, hogy maga a törvényszék minden fóruma a népgyülésnek mintegy puszta eszközévé, végrehajtóvá lett, minélfogva a törvényszéki joggyakorlat egészen a nép kezébe ment át. Törvényeket alkotott ezután Solon, melyeket fehértáblákra írva, nyilvánosan kifüggesztett. E táblák három vagy négy oldalú hasábokra voltak erősítve oly formán, hogy egy tengely körül forgathatók valának. A táblák egyike — a hagyomány szerint — u polgári, a másik pedig a szent és az ezzel összefüggő közjogot tartalmazta. így a törvényhozás vége — mondja Curt. — megfelelvén a kezdetnek, egy általános béke kihirdetése volt, mely az en- gesztelés nagy müvét mintegy megpecsételte. A Solon által hozott törvények — melyek által — mint gyeplő által igazgattattak, úgy a zsarnokoskodásukban fékvesztett aristokraták, mint az elégületlensége következtében vulkán- szerüleg már-már kitörő nép, — kiterjedtek úgy az egyes emberekre, mint az ezek összeségére: az államra. így a mint a magán- vagy pedig az állami-érdeket megóvni volt intentiója törvényei által a nagy törvényhozónak, úgy maguk a törvények is magán- és állami-sérelmek ellen is foganatosíttattak. Ennélfogva magát a peres ügyeket is magán (dU-n ijía, vagy iyüv ГЭюг) és nyilvános, állami, vagy főbenjáró bűnügyekre (Э'.-/.г, дпшаЬ, vagy xvdjv dr,[j.dnioc) osztjuk.33) Ez utóbbiakról fogunk csak részletesebben szólani. * * * Az állami, vagy főbenjáró bűn kétféle alakban nyilvánul. Először a sérelem közvetlenül az embert éri ugyan, de ezáltal közvetve az államot. Pl. egy embert meggyilkolnak, de e gyilkosság által közvetve veszélyeztetve van maga az állam зг) Télfy C. J. 172. 33) Schön M. „Der Attische Prozess“ 157 — 195 Pau'y EDcycI ( Ltibker Reall s. v. g.'*,-'.
