Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1878
9 oldást és annak módját, de sohasem teljesen, mert ez esetben a nézlettan nem lesz egyéb a szamarak hidjánál! Említettük már, hogy Euklid rendszerének legnagyobb hibája azon merevsége, melylyel minden mértani alakot és tételt mint bevégzett egészet tárgyal; másrészt fönnebb említettük, hogy a nézlettan segélyével a rajzzal kapcsolatban képesek vagyunk felkelteni a tanulókan a mennyiségtani képzelmet (phan- tasiát) és ennek segélyével annak felfogását e tárgyban nagyban kiművelni. Az előbbi hiba kikerülése, és az utóbbi követelmény teljesítése végett minden mértani idom egy nálánál egyszerűbből vagy alsóbb rendűből fejlesztendő a tanuló szemei előtt; ennek megtörténtével ez idom ne maradjon a tanuló szemei előtt noli me tangere, melyet csak észlelni és melyhez legfeljebb egykét segédvonalat szabad húznia; hanem ez idom éljen és mozogjon előtte vagyis a felderítendő törvény kimutatása végett azt vagy helyéből eltoljuk, tovább forgatjuk vagy hajlítjuk és célunknak megfelelő uj helyzetbe hozzuk úgy, hogy ez által Congrunzia és Symmetria származván, a tanuló következtetés utján jusson a törvényre vagy a megoldásra. Ennek még az a haszna is van, hogy a térbeli mennyiségek tárgyalásánál ezeknek folytonossága vagyis szoros összefüggése egymással is jobban kitűnik. A praxist nem szabad elhanyagolnunk, miért is 1.) a tanulónak szemmértékét gyakoroljuk távolságok becslése által; 2.) minden idomot bizonyos és meghatározott nagyságban rajzoltassunk 3.) tehetüuk a tanév második felén egy-két kirándulást is Falke nyomán. A tételek rendezésében mindig először a részletest vagyis az egyes eseteket kell ismertetnünk és csak ezek öszletezése által az általános igazságra emelkednünk, melyből azután ismét minden egyes esetet levezetünk, hogy a kettő közötti összefüggés annál szembeötlőbb legyen és a tanuló az egész rendszer fölött tiszta és világos áttekintést nyerjen. így pl. a háromszögek tárgyalásánál először az egyenoldalu, azután az egyenszáru és végül az egyenlőtlen oldalú háromszöget ismertetjük; azután megállapítván a háromszög fogalmát megmutatjuk, hogyan válnak ki ezen általános fogalomból megülönböztető tulajdonságaik áltál az előbb ismertetett fajok. Hasonlóképeu ismertetjük a törvényt, hogy a sokszög szögeinek összege = (2 n—4) R, fokozatosan először egyes esetekből, és ennek megismerése után
