Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1878
5 s igy evvel nem érjük el a célt, melyet a nézlettan magának kitűzött, t. i. a tanulónak előkészítését a tudományos mértan tanulására. Sokkal nagyobb haladást tanúsít evvel szemben Falke Jakab arnstadti gymnasiumi tanár, ki a Goedüsiát véve alapul ily című művével: „Propedeutik der Geometrie“ Lipcse 1866. maradandó nevet biztosított magának a paedagogiai irodalomban. Falke a rajzot is belevonja a nézlettan tanításába s annak nagy szerepet adott, a miért is megérdemli, hogy bővebben foglalkozzunk vele. Könyvének első részét egy terjedelmes 27 lapra terjedő értekezés foglalja el e címmel: „Die Grundsätze der Propädeutik“ melyben azon modern elveket fejtegeti, melyek szerint a mértani nézlettant tanítani kell s melyeknek legnagyobb részét minden meggondolás nélkül magunkévá tehetjük. Szerinte a mértani nézlettan módszerének kell, hogy szemléltetve a tanulóban érde- kelséget keltsen és őt a munkásságra ösztönözze. Egy háromszög magában véve semminemű érdekességgel nem bir a tanulóra nézve, ha az úgyszólván nem nőtte ki magát azzá szemei előtt. Neki bizony tökéletesen mindegy, akár 180, vagy 179, vagy 181 fokot tesz is szögeinek összege, ha arról nem győződött meg saját tapasztalata és munkássága folytán. Ennélfogva helyes nézlettant nem abstract fogalmak ismertetésével, hanem igen is concrét tapasztalatokkal kell kezdenünk, melyekből a fogalmakat származtatjuk; kell, hogy a tanulóval megismertessük a legfontosabb mértani föladványokat és azok megoldási módját és azt a mértani bebizonyításba úgy bevezessük, hogy azt a későbbi szigorúan mennyiségtani alakban is könnyen felfoghassa; vagyis egy szóval a nézlettannak fokozatosan és mintegy észrevétlenül kell a tudományos mértanba átmennie úgy, hogy tulajdonképen ne lehessen megmondani, hol végződik az egyik és kezdődik a másik. Rendszerének alapjául a Geodasiát fogadja el azon különben nem rósz érveléssel, hogy valamint a tudományos mértan is a földmérésből nőtte ki magát, úgy a gyermeket is a földmérési kísérletek és azok lerajzolása által kell a tudományos mértanra előkészítenünk. Azon ellenvetésre, hogy a Geodäsia a Geometriának csak egy részét és alkalmazását képezi és igy ez utóbbi nem származtatható le belőle, azt válaszolja Falke, hogy a Geometria származott a Geodasiából, a melynek alapitói a régi Ägyptomiak,
