Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1878
19 V. 4 óra. Számtanból: Az alapműveletek algebrai egész számokkal. Egész számok oszthatósága, szétbontás tényezőkre. Közönséges, tizedes és láncz- törtek. Hatványozás és gyökvonás. Első fokú egyenletek egy és több ismeretlennel. К к. Mocnik-Szabóky betiiszámtan. — Mértanból: A sikmértan a körmérésig. K. k. Mocnik-Szabóky. Mértan felsőbb osztályok számára. VI. 4 óra. Számtanból: Hatványozás, gyökvonás és viszonylékok (loga- rithmus) tana. Első fokú egyenletek egy és több ismeretlennel. Tiszta és vegyes másodfokú egyenletek. Felsőbb egyenletek, melyek másodfokuakká alakíthatók. K. k. mint az V. oszt. — Mértanból: A sikmértan befejezése után, a sikháromszögtan. K. k. mint az V. oszt. i.) Természetrajz. I. oszt. Hetenkint 2 óra. Álattan. K. könyv Kriesch János. Természetrajz elemei. II. 2 óra. I félévb. Ásványtan. II. félévb. Növénytan. K. k. ugyanaz. V. 3 óra. I. félévb. Ásványtan. II. félévb. Növénytan. K. k. Kriesch Természetrajz vezérfonala. VI. 2 óra. Álattan. K. k. mint az V. oszt. k.) Természettan és vegytan. III. oszt. Hetenkint 3 óra. A testek közös tulajdonságai, halmazállapot; a testek leglényegesebb belktilönbségei; egyszerű testek, savak, aljak és sók fogalma, a mennyiben a villamtannál szükséges; hőtan, légköri csapadékok; delejesség, villamosság. K. k. Greguss-Bereez. IV. 4 óra. 1. félévben: Természettan: egyensúly és mozgástan; hangtan, fénytan. — II. félévben. Vegytan: egyszerű és összetett testek, vegytürvé- nyek, vegyszámtan, a természetben vagy a közéletben előforduló érdekesb anyagok tüzetesebb ismertetése kísérletekkel. — Havonkint iskolai vegyszám- tani dolgozat. K. k. Greguss Gyula és Fehér Ipolyi kisebb vegytana. VI. 2 óra. Vegytan: átalános vegytani ismeretek. Részletes vegytanból az elemek és ezeknek szervetlen vegyületei a vegyértékiiség szerint osztályozva. A szerves vegyiilotek lehetőleg a liomologsorok alapján csoportosítva. K. k. mint а IV. oszt. 1.) Szépírás. I. és II. oszt. 1 óra. Lövényi módszere és mintái szerint. m.) Rajz. I. oszt. Hetenkint 3 óra. Sikmértani elemek. Pontok; vonalak és szögek fekvési s mérési viszonyai A legfontosabb sik-idomok tulajdonságai s alakítása, u. m. három-, négy és sokszög; különösen a szabályosok és a kör. Az idomok összeillösége, hasonlósága és területmaghatározása. A kerülék és néhány fontosabb görbe vonal. - A mértani ékítmény elemei táblarajzok után, előbb rajzeszközökkel, majd szabad kézzel. II. 4 óra. Mértani rajz, szerkesztés körzővel és vonalzóval, szabadkézi rajz, körrajzok. III. 4 óra. A körrajzok folytatása, árnyékolás, ékítmények rajzolása és távlat. IV. 4 óra. Szabadkézi rajz, nagyobb fejminták, egész alakok, ékítmények rajzolása és a távlatnak folytatása. n.) Tornászat. I. —II. oszt. Hetenkint 2—2 óra. Rendgyakorlatok, szabadgyakorlatok, eszközökkel, s a szerelvényeken való gyakorlatok a test idomitásával és fejlesztésével. III.—IV. 2—2 óra. Mint az előbbiekben, a szabadugrások járultával. 2*
