Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1876

fensége, e város látogatása alkalmával, nyilvános dicséretben részesítette, kiemelvén a nemes grófnak bokros érdemeit, alattvalóit boldogító törek­véseit, az egyház- és haza irányában, annyi odaadással tanúsított Int ragaszkodását. E lángbuzgalmu főigazgató 1781-ben hivatalától megvál­ván, ajánlatára utódául gr. Haller József neveztetett ki. 1778-ban a „Ratio educationis“ értelmében, az egyes osztályok el­nevezése megváltozott s a gymnasiumi tanfolyam öt osztályt foglalt ma­gában 3 nyelvészetit (grammatistae in I. II. III. annum) és két felsőb­bet t. i. a rlietorok neveztettek humanistáknak anni II.; a poéták hu­manistáknak an. I.; de ez inkább csak az elnevezésre, mint az egyes osztályok lényeges változására terjedt. 1784-ben a felsőbb rendelet kapcsán a német nyelv az 1. osztályba mint kötelező tantárgy hozatott be, úgy, hogy a következő években osztáyonkint emelkedjék. Ugyancsak ezen évben rendeltetett el a tan­díj fizetés is évi 6 frtnyi összegben. Azonban e magas rendelet, hihető a nemes gróf ellenzése következtében — minthogy ö a tanitézet szük­ségleteit mindenben bökezüleg födözte — csak 1786-ban lépett életbe gymnasiumunkban, és pedig havi 36 kr. fizetéssel. Ezen intézmény már 1760-ben eltörültetett. 1807-ben egy újabb tanterv életbeléptetése által, az 1778-ban 5 osztályból állott tanintézetünkben, még egy hatodik állíttatott fel. Most a két felső osztály fölcseréltetett t. i. a költészet (poesis) a hatodik osz­tályba, a szónoklat (rhetorica) az ötödikbe Boroztatott. Ide járult 4 nyelvé­szeti osztály. Ezen intézmény és felosztás megmaradt 1850-ik évig. Az 1848—1849. évi magyar mozgalom legyőzése után, a tanügy is egészen uj átalakuláson ment keresztül. A középtanodáknál általán a szakrendszer hozatott be. Ekkor a nagy-károlyi 6 osztályú gymnasium 4 alsó osztálylyal, al- vagy kis gymnasium nevet kapott, egy igazgató vezetése alatt 5 tanárral. És igy maradt ez 1868-ig bezárólag. A kor és fejlődött tudományok igényeit, a gymnasium szellemi életének s tanügyünk haladásának előmozdítását szivén hordozván a város nemeskeblii tanácsa, melynek élén tek. Hegedűs József, a minden szépre, nemesre oly buzgó hajlamú, érdemekben tündöklő polgármester ur állott, a sz. ügyért dobogó egész szivéből azon volt, hogy mind a város, mind a vidék ifjúságának szellemi kiképeztetése emelkedettebb fokban eszközöltessék, gr. Károlyi György ö nméltóságának, mint egy­házunk és iskolánk határtalan kegyességül védnökének kegyes beleegy- gyezésével, az V. és VI. oszt. illetőleg második alapitóul lépett fel, 3 tanár részére 1800 frtoto. é.ésa gymnasium némi szükségleteinek fede­zésére a közgyűlés által évenkint meghatározandó összeget ajánlott meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom