Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1876

о

Károlyi Sándor 1699-ben, megköttetvén a béke Leopold és ;i törökök között, hogy Isten diesösségeért hőn dobogó szivét, vallása iránti tántorithatlan jellemét bebizonyítsa, Nagy-Károly melletti, úgynevezett „Lyukas dombon,“ a Sz.-Háromság tiszteletére kápolnát emeltetett. De fájdalom! e béke áldását nem soká élvezhette e haza; mert már 1703-ban kiütött a polgári háború, mely Kákóczy Ferencz erdélyi fejedelem és b. Bercsényi Miklós pártfőnökök vezetése mellett, a fölkelő csőcselék nép által — mely a „szövetségesek“ nevét bitorolta — az egész hazát lángba borította. Végre annyi öldöklésnek, annyi rablás és gyújtogatásnak 1711-ben véget vetett a hazájáért lángoló keblű Károlyi Sándor, ki Ilákóczynak Lengyelországba távozta után, a majtényi mezőn Kákóczy seregét feloszlatván, és 149 zászlót a királynak átküldvén, május 1-én a békét a szövetségesekkel megkötötte. Ennyi erény, ennyi önfeláldozás, melyeket hazája, nemzete, fejedelme, a társadalom jólléte védelmére szentelt; méltó elismerést nyert királyától, ki öt grófi méltóságra emelte.

1723-ban a minden szentek templomát, helyet jelölvén ki, hol Kálvin követőinek, vallásuk gyakorlatára, templom emeltetnék, épen minden szentek napján visszavette s ugyanazon napon az Udvözitöröl nevezett kaplonyi Sz.-Ferencz-rendiek által, — kiknek gondnoksága alá helyezte — sz. mise áldozat mutattatott be az Urnák.

Hogy a háború dühe által meggyérült lakosságot szaporítsa, Sve- viából nagy számú földmiveseket telepitett le uradalmaiban, s igy Károlyiam is a katholikusok száma napról napra gyarapodván, a hitélet üdvös irányú kifejtésére, eltökélté a kegyes-tanitórendiek számára társ- házat alapítani. Nem riadott ö vissza az anyagi áldozattól, azon szent és önzetlen czélból, hogy hazájának minél több hasznos, tudományosan müveit és jellem szilárd polgárokat neveltethessen.

Isten sz. kegyelmével és a főnkéit lelkű gr. Károlyi Sándor haza- fiúi áldozatkészségével 1727-ki őszi szünidő után 1828-ra megnyittatott a nagy-károlyi gymnasium Gábornak a Boldogságos Szűzről felügyelete (Praefectus Scholarum) mellett. Az oktatást s ezzel kapcsolatban az erkölcsi nevelést, Sz. Lászlóról nevezett Dénes és István tanítók teljesítették. Kezdetben a gymnasium csak nyelvtani (grammatica) és elemi (principium) osztályokból állott, következő elnevezésekkel: Gramatisták: voltak: Hallerkeöi gr. Haller István, Eötvös Miklós, Kagyóczi Péter, és Újhelyi Sándor. Nagyobb parvisták: Hallerkeöi gr. Haller László és Gábor, Simon László és Csiszár István. Principis- t á к voltak: 3. Nagyobb p a r v i s t а к: 6. Kisebbek (minores) 2. Con j ugat isták: 8. Comparatis ták: ">. De cl inisták: 14. Olvasók (legentes) 23. Összesén 69.