Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1876
A nagy-károlyi kegyes-tanitórendi nagygymnasium rövid története. Minden nemzet egyik legdicsöbh feladatának tekinti őseink jeles tetteit s kitünöbb erényeit emlékjelekben, vagy a történelem lapjaiban megörökíteni; bogy az utódoknak feldobogjon szivök őseik nagy neveinél, s azok dicső tetteinek utánzására buzduljanak. Ámde valamint a fa, melynek gyökerei elvágatnak, elsorvad s kivész: úgy ezen emlékek is megemésztetnek az idő vas fogai által, vagy a gyászfeledés leplével vonatnak be, ha nincsenek gondviselő kezek rólok a századok porát letörlök; ha koronkint meg nem ujittatnak, fel nem élesztetnek. Jeles férfiak tttndöklöttek már századok előtt is a hazában, kik a a jótékonyság s emberszeretetnek mint megannyi védszellemei tűntek föl; kik üdvözítőnk isteni tanait, a szív — s erkölcsnemesitö tudományokat, a polgári jogok törvényeit, a közjóért hevttlő lélek egész erejével hirdették, terjesztették; kik a nagylelkűség szent lángjaitól átlievUlve Isten dicsőségére s embertársaik boldogitására fényes templomokat, iskolákat s más jótékony intézeteket nagy költségen emeltek, alapítottak. — E jelesek dicskoszorujába fiizöm a főnkéit szellemű nemes Károlyi grófi családot, mely a kath. egyházra s a szelíd tudományok terjesztésére nézve, nem csak Szatmár megyében, de az egész hazában tündöklik. A nemes grófi család eredetét vette a Kuplonoktól, kik közül az utolsó javait négy fia közt felosztván, a Károlyi, Bagosi, Vetési és Csomaközi négy családot alkotta. Első Károlyi István, midőn Kálvin — illetőleg Luther — tanai terjedni kezdének, gyula-fehérvári kauonok- ságot a krasnai föesperességgel bírván, a károlyi uradalomhoz tartozó jószágainak egy részét végrendeletileg a Luther tanait követő Drágfíi családnak hagyta. így a Drágffiak és Károlyiak közt némi szorosabb összeköttetés keletkezett; de ez csak hamar fel is bomlott. — Ugyanis Drágfíi katonái Károkban tartózkodván a minden szentek tiszteletére 1* I.
