Nagykároly, 1913 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1913-12-21 / 12. szám

figyelmét. Hisz ez esetben épp oly súlyos beszámítás alá esnék az a munkaadó, aki kartársa érdeklődésére nem kedvezőt állít, vagy közöl az érdeklődött munkásról. De amennyire mindkét oldalon jogos az önvédelem, annyira kívánatos, hogy ezekkel az eszközökkel mindkét oldalról minél ritkábban éljenek. Ha munkaadóink és munkásságunk egyaránt felösmeri azt a tényt, hogy az ipar fejlődésével, az ipari munkás boldogulása is lépést halad, ak­kor egyáltalán nem, vagy csak igen ritkán fog arra sor kerülni, hogy egyik vagy másik fél panaszra menjen az illetékes bíróságokhoz kártérítési igényével. Fentiek­ben közlőiteket, minden tendenciózus szán­dék nélkül, tisztán csak tények leszöge­­zéseként adtuk közre és hisszük is, hogy e tények következtében bizonyos egész­ségesebb irányzatot fognak venni azon a mindegyre jobban elharapódzó kinövések, amelyek innen is, onnan is csak megza­varják e két egymásra utalt tényező kö­zötti szükséges és békés megértést, össz­hangot . . . Budapesti elsőrendű műszaki 1 társaság és olajgyár RAYONKÉPVISELÖT KERES | igen előnyös feltételek mellett. Csakis agilis, befolyásos urak, kik ipar- 'm telepeknél, uradalmaknál és mező- j gazdáknál be vannak vezetve, ha fix H állásban vannak is, küldjék be zártáján- M lataikat Klein Simon hirdető-irodá- M ába Budapest, VII., Erzsébet-körut 24. sz. || .Biztosított diszkréció“ jelige alatt. pl ■■iwii—re aj—i—— N A G Y K A R 0 L Y M. lir. ilrasÉl téli menelrenúie Érvényes 1913. évi október 1-től. OD A Budapest keleti pályaudvar—Püspökladány—Kőrösmező—(Stanislan.) VISSZA Gyv. 1207. I—II. Szv. 1708* I—III. Gyv. 1702 I. II. Szv. 1710 I—III. 11© Szv. 1707* I— III. Gyv. I703§ I—II. Szv. 1705* I—III. Gyv. 1701 I II.­— ind Wien Stb. (1) érk. — 723 — 700 745[935 „ Budapest k. p. u n 615 150 700 955 1035 1250|l09 érk. Püspökladány ind. 1225 1002 141 602 1100 132 ind. Püspökladány érk. 12°o 945 122 535 1150 231 érk. Debreczen ind. 1055 857 1212 445 1214 254 ind. Debreczen érk. 1008 845 1140 423 100 érk. Érmihályfalva ind. 914 756 1043 338 405 — érk. Nagyvárad ind. — 718 1218 102 356 ind. Érmihályfalva érk. 907 752 1036 335 134 • 442 érk. Nagykároly ind. 820 714 949 302 7I8 938 érk. Zilah ind. 307 320 320 824 805 918 „ Csap 205 — 928 139 458 ind. Nagykároly érk. 710 937 300 220 552 érk. Szatmárnémeti ind. 623 844 221 228 607 ind. Szatmárnémeti érk. ® . 834 218 315 718 érk. Királyháza ind. á|l 730 130 1025 — ind. Budapest k. p. u. érk. .§§•§ 820 650 1030 517 „ Bátyú « « 8w 950 520 324 733 ... Királyháza érk. OCÉP-I 713 114 448 950 érk. Máramaro'ssziget ind. — 510 1155 502 1008 ind. Máramarossziget érk. — 414 1145 507 1012 érk. Szigetkamara ind. — 407 1141 508 1013 ind. Szigetkamara érk. — 406 1140 529 1033 érk. Nbocskó—Gy.-lig ind. — 334 1122 530 1034 ind. Nbocskó—Gy.-lig érk. — 332 1121 742 1252 érk. Kőrösmező ind — 1200 934 — 136 érk. Havasalja ind. — 900 90i | — 447 „ Stanislau — 536 545 1 * Püspökladány—Szatmárnémeti között az 1708., Püspökladány—Nagykároly között 1707, sz. személyvonatoknál; továbbá Püspökladány—Debreczen között az 1705. és 1706. sz, személyvonatoknál az 1—2 km. távolságra egy útra szóló szomszédos forgalmú monetjegyek valamint a heti munkásbérletjegyek érvénytelenek. Egy 2—3 középiskolát sikerrel végzett fiú TANULÓUL lapunk könyvnyomdájában felvétetik-- Mintha ez a válasz kitérő volna. De valahogy csak lesz, ha nem lesz baj. — Hát a cemeniezés hogy sikerült? — A cement ? — Igen, a hálószoba nagyon nedves és a doktor már két íve sürgeti a kiszárítást. — Az .'O törődik többet ami házunk­kal ! — Ezt már kissé indulatosan mondta a vendégünk. És kis vártatva hozzátette: A doktor meghalt a télen. — Meghalt ?-- Meg bizony. Szegény öreg doktor bácsi. Hogy mon­dogatta a nyáron, elég volt már a falusi kín­lódásból, becsukja a boltot és feljön Pestre lakni. Egyetlen pártfogónk volt, anatómiai alapon gondolkozott. Csepel.falván talán az egyetlen ember, aki elhitte, hogy a „szumalájt“ is ember. Hát elment és n mi szobánkat most már nem cementezik. Nincs cement, de akkor hát. játsszunk nyilt kártyával, meginterpellá­lom ismét vendégünket az ajtó dolgában. — Jaj, sok bajunk volt a télen! A káposztánk elfagyott és bizony nem tellett fára. Borzasztó drága most az épületfa. Azt mondják az ácsok, hggy elvitték a javát az olaszok, ott földrengés volt és most sokat épitenek. Ez már világos beszéd. Megértem belőle, j hogy a messzinai földindulás miatt az idén j ismét nyitott verandához les/, szerencsénk és ; őszre megint kezdhetem a csepelfalvai reuma j gyógykezelését. A feleségemet azonban hirte- j lenében csodálatos bátorság szállta meg és I HIRDETÉSEK lapunk kiadóhivatalában jutányos áron vétetnek fel bizony leszidta a sárga földig a csepelfalvi port. — Rettenetes 1 A verandára kergeti a szél az utca porát. Mi lesz velünk ? Háziasszonyunk nem sértődött meg. Dia­dala teljes tudatában, ravaszul mosolyogva kijelentette, hogy por pedig többé nem lesz. — Hogyan ? Beszéljen jó asszony! Mi történt ? — Megcsinálta a gyógyszerész ur, meg a biró, meg az uram is az öntözést. Az a neve, hogy izé . . . hogy szépészeti bizottság. Erre már aztán el., kellett némulnia min­den gáncsoskodásnak. Öntöznek Csepelfalván! Hiszen ez Eldorádó, ez mennyi üdvösség! — Szobalány! Még egy üveg bort a Stanicsek bácsinak. Ezt az öntözésért küldjük az öregnek. A második üveg bort is elhelyezte házi­asszonyunk a parfait-s kenyér mellé. Aztán kivett a tarisznyájából egy papirzacskót s s odatette az asztalra. — Egy kis pattogatott kukorica. A Gyurikának hoztam. Szépen, illedelmesen megköszöntük. De a tarisznya, lám, újabb kincseket is rejt magá­ban. Egy kis zöldfedelü könyvecskét húzott ki belőle jószivii vendégünk. — Tessék aláírni, nagj'ságos ur! A biró adta ki, hogy csak úgy szabad a lakást kiadni, ha a pesti urak előbb aláírják. Essünk át ezen is. Aláírtam. Se több, se kevesebb: negyven korona kötelező járulék a Csepelfalvai Szépészeti Bizottmány költségei­hez. Meg se mukkantam, észre ne vegye a feleségem. Úgyis mindig a fejemhez vágja azt az életigazságot, hogy a Riviérán is lehet annyiért nyaralni, mint Csepelfalván. •— És volna egy kis kérésem a nagy­ságos úrhoz, — szólalt meg szerényen házi­asszonyunk. — Ha a bért tetszenék-e most fizetni, elkelne a pénz, tetszik tudni, rendbe kell hozni a lakást is, a kertet is. Sebaj. Akár most, akár két hónap múlva fizetek, legalább átesünk rajta és májusban csak a pesti háziúrral lesz dolgom. — Hozott nyugtát magával ? — Hoztam nagyságos ur. Megnéztem a nyugtát, — hetven korona emeléssel kerítették ki a bérösszeget. Bélyeg is van a nyugtán, biztos az öreg számadásában. — Már megint drágább a lakás; kedves Sztanicsek néni! És hetven koronával! Nem lesz ez sok ? — Dehogy drága az a lakás, édes nagy­ságos uram ! Öntözünk is az idén, meg sok a baj, az uj doktor megtiltotta, hogy a kert elején disznóól legyen. — Hát nem hizlalnak disznót többé? — kérdeztem jó adag kárörömmel. — Hizlalni, azért hizlalunk. — De ha a doktor megtiltotta. — Éz a nagy baj. Uj disznóólt is kell csinálnunk a kert másik végébe. Kifizettem a nyaralás vérdiját. No, de az idén uj élet vár bennünket Csepelfalván. Öntöznek is és uj disznóólt épit a Sztanicsek bácsi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom