Nagykároly, 1913 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1913-10-26 / 10. szám
Nagykároly, 1913. október 26. Vili. évfolyam. — 10. szám. NAGYKÁROLY POLITIKAI LAP. A „Szatmármegyei Közlöny ‘ állandó melléklete. Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLYBAN, Jókayuteza 2. sz. Megjelenik minden hónap utolsó vasárnapján. Felelós szerkesztő : DR. MERTS LÁSZLÓ. HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetnek fel. „nyilt-tér" sora 60 fillér. — Kéziratokat nem adunk vissza. A hirdetések közlési dija előre fizetendő. — Egyes számok nem adatnak «I. Polli Mel. Jó ideje az ellenzék egyébből sem táplálkozik, mint panamák után szaglász. Az képezi legfőbb gondját, váljon miként tudná a kormányt discreditalni úgy felfelé, mint lefelé. Ez a kísérlete az ellenzéknek azonban meddő marad, mert semmi olyast feltalálni nem tud, amire széthullott népszerűségét felépíthetné. Különösen fáj nekik gróf Tisza István intactsága s kiadták a jelszót: tönkre kell tenni gróf Tisza Istvánt, azt remélve, hogy az ő fejével lehullik a munkapárt feje is s aztán jönne szerintük az uj koalicziós korszak. Kapóra jött az ellenzéknek az, hogy gróf Tisza István a margitszigeti játékbank alapszabályait nem hagyta jóvá, amelyet pedig az előző kormány jóvá akart hagyni. A dolgok és erkölcsök rendes állapota szerint gróf Tisza Istvánt e tettéért, mert a fővárosban nem hagyott játékbankot létesíteni csak elismerés illethetné, azonban az ellenzék és sajtója szemeben ez ok arra, hogy „pereat“-ot kiáltsanak. Otempore, omoreó! Azok prédikálnak erkölcsről, akik a legerkölcstelenebbek voltak. Elfelejtették úgy látszik a talpfaszállitás és sok más hasonló kisded üzleteiket. Gyanúsításhoz folyamodnak bizonyíték nélkül s azt mondják: gróf Tisza István garantálta, hogy az alapszabályokat jóváhagyja, ezt a vádat csak úgy könnyedén vetik oda, nem számolva azzal, hogy az alaptalan vád arra hullik vissza, aki alaptalanul vádaskodik. Ugyan, ha és amennyiben gróf Tisza István megígérte volna az alapszabályok jóváhagyását, ugyan mi akadályozhatta volna, hogy azt jóvá ne hagyja. Semmi sem. Hisz’ a külföldön mindenütt volt és van játékbank s egygyel kevesebb, vagy több, igazán nem tesz semmit s lehet azon is vitatkozni, hogy helyes-e gazdasági szempontból a játékbank felállítása, vagy sem, de perfid módon gyanúsítani még sem lehet. Gróf Tisza István ezúttal is nobilis ellenfélnek bizonyult. Férfiasán elmondja, hogy ő nem akarta kiadni egy okból az engedélyt, mert nem akar játékbankot a fővarosban s hogy minden egyéb rágalom. Persze azok, akik csak rágalmazni tudnak anélkül, hogy meggyőződnének gyanúsításaikról. ujjakat koholnak s mit tehetnek egyebet rágalmaznak. Szomorú dolog, hogy a közélet anynyira romlott, annyira züllött, hogy vannak emberek, akiknek ez a kenyerük. Az ellenzéki politika csődjét jelenti ez a körülmény, azt, hogy az ilyen ellenzéknek igazán nincs helye az alkotó munka munkásai között. Ezek a hangos urak herék csak, akik nem az egyetemes jót szolgálják, hanem a maguk hasznát nézik. A magyar nép elfordult tőlük, nem hisz nekiek, a czintányérosok ideje lejárt, olyan éretlen módon tudakozókra semmi szükség. Méltó felelet az ellenzék viselkedésére az a csattanós válasz, amelyet most kapott a kormány elleni bizalmatlansági indítványra, amikor a kormánynak bizalmat szavaz, a fő-lő ellenzékiek megyéi, igy Csanád és Szabolcs, amott Justh, itt Mezőssy, ott a független-párt, itt a remény teljes csemete az alkotmány-párt kapta ki a jól megérdemelt részét. Gróf Tisza István pedig ennyi támadás, gyanúsítás daczára el nem keseredik, hanem halad a maga utján, a munka utjain, dolgozik a nemzetért, megvédi őt az ellenzék aknamunkájától, kivezeti abból a szerencsétlen helyzetből, amelybe az ellenzéki urak a koalicziós tatárjárás alatt sodorták s amely pusztítás kikeverésére évtizedek lankadatlan munkája szükséges. Az ellenzék körében is észlelhető bizonyos izgalom, kezd a jobbakon erőt venni a megértés politikája, látják, hogy a íajd-politika nem vezet sikerre, beakarnak menni a parlamentbe. Ez is az egyedüli mód a békére, csakis igy lehet az országra hasznos munkát végezni. Legyenek nyugodtak, ahogy meghallgatta a munkapárt a dühtől elfogult Andrássy Gyulát, ép úgy meghallgatja a többieket, csak a komoly tárgyalás elől ne távozzanak el. Parlamentbe, a hol egy ország sorsát intézik, gyerekes haragszomrádot játszani nem szabad, ott komoly egész A keselyű. A jövő háborújából. Irta: Marcel Roland. Borzalmas világháború tört ki. ■—• Valószínűleg az utolsó a maga nemében. Az egyesült európai nagyhatalmak küzdöttek az ázsiaikkal a világuralomért. A harcot minden rendelkezésre álló hadiszerszámmal kiizdötték végig a földön, a vizen és a levegőben. Két hét óta kattogtak a mitrailleusok, városok borultak lángban, hadihajói repültek a levegőbe és repülőgépeket zúztak szét a gránátok. Olyan elkeseredettséggel folyt a háború, hogy úgy látszott, mintha csak a világ végével akarna véget érni. * * * A kaukáziusi hadsereg egyik legfontosabb hadi léghajóján Gronieux kapitány volt a parancsnok. A léghajó neve „Keselyű" volt és nem annyira nagy dimenzióival, mint inkább nagy gyorsaságával tűnt ki. A léghajó felderítő szolgálatot végzett. Nagy körben kerülve meg a „Keselyű“ a léghajódiviziót, hogy az ellenséges léghajó flotta mozdulatait kikémlelje. Gronieux kapitány szívvel, lélekkel teljesítette veszélyes szolgálatát, amely alkalmat nyújtott neki arra, hogy bátorságát és tetterejét érvényre juttassa. Elszánt halálmegvetéssel rohant a veszedelembe, hiszen nem volt más veszíteni valója, mint az élete. Árván és szegényen az élet nem nyújtott neki semmi örömet, amióta egyetlen fivére, akit nagyon szeretett hazaárulás miatt száműzetett és eltűnt. Évek óta nem hallott felőle, talán meghalt, talán elzüllött. Gronieux kapitány család és barátok nélkül, csak hazájáért és ballonjáért élt. Egy este Gronieux a „Gloire“ ballontól, a parancsnokhajótól, szikraparancsot kapott, hogy azonnal jelentkezzék. Ä parancsnok tudatta vele, hogy nagyon fontos küldetéssel bízták meg. Arról volt szó, hogy az ellenséges parancsokat el kell fogni. A tervek és jelentések vivőjét, aki — a kémek jelentése szerint — egy kis kormányozható léghajón megy Középázsiából Konstantinápolyba, el kell fogni, mert az okmányoknak és a parancsoknak nem szabad rendeltetési helyükre jutni. Az ön elszántságára és körültekintésére számítottam, kapitány ur — fejezte be a parancsnok. Képesnek tartja magát a feladat elvégzésére ? — Parancsára! — Gondolt arra, hogy az életét kockáz-, tatja. — A hazának ajánlottam fel. — És legénysége is hajlandó erre? — Az én embereim gondolkodás nélkül követnek a halálba is. — Akkor valóban ön az, akire szükségem van. — Köszönöm a bizalmát, parancsnok ur. A parancsok még néhány titkos utasítást adott Gronieuxnek. Következő nap délben az ellenséges ballont messzelátón látni kell már. A küldöncöt minden áron fel kell tartóztatni, ami veszélyes harc nélkül lehetetlen lesz. — Számitok önre, kapitány url — Parancsára, parancsnok ur! Gronieux elhagyta a parancsnok hajófedélzetét, hogy a „Keselyű11 fedélzetén minden ntózkedést megtegyen. * * * Másnap reggel a „Keselyű'“ két légi páncélos kíséretében a Kaspi-tó fölött lebegett, ahonnan Gronieux kapitány a légi flották mozdulatait igen jól megtudta figyelni. Néhány órai kémlelődés után Gronieux végre egy csomó más léghajó közepete felfedezte a keresett ballont. Villámgyorsan legerősebb látcsövét vette elő a kapitány és a léghajó gondolájában a neki jelzett uniformist kereste, amelyet a küldönc az ellenség megtévesztésére vett fel. Valóban meg is találta. A flotta zugó zaj között közeledett. Gronieux nemsokára már a küldönc alakját is meg tudta különböztetni. Egyszerre összerezzent. Ezt az erős, izmos alakot, ezeket az erős arcvonásokat, ezt a hosszú, szőke bajuszt nagyon jól ismerte! Az ellenséges küldönc nem volt más, mint az ő rég eltűnt, halottnak hitt fivére. Még mielőtt a kapitány magához tudott volna térni fájdalmas meglepetéséből, két lövés hangzott fel kisérő ballonjairól arra való fel-B - - - • - -----------------------------m Modern ruhafestés bar- jjju lOT || Jj ifcjl í jam Modern és tartós pMssézés mily diyatszinre wJL JSlT ^Jgp gS guowlérozás NAGYKÁROLY, Széchengi-uicza 43. szám, a i>óm, kafh. elemi fiúiskola melleit. ........ - ———-______- ------------1.......... ............