Nagykároly, 1912 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1912-12-01 / 11. szám
— Bankett D^midor ígnácz tiszteletére. — A gyászruhába öltözött Végzet sokszor repült el már Nagykároly fölött úgy, hogy lángoló pallosával megérintette és lángbaboritotta a zsindely, vagy nádtedelü házak tetőit. Nagykároly város úgyszólván keletkezése óta gyakorta szenvedett a tűz pusztításai által, az 1887-ik évben pedig majdnem az egész város áldozata lett a romboló elemnek. Ennek daczára soha sem volt itt a modern értelemben vett tűzoltóság és hogy mégis tétettek némi intézkedések a tüzveszedelem elhárítására és ma is létezik valamelyes tűzoltóság, az kizárólag egy pár lelkes ember és különösen Demidor Ignácz hervadhatatlan érdeme. A czéh-rendszer fenállásáig, 1877 ig semmiféle tűzoltóság nem volt Nagykárolyban és a tűzhöz a czéhek státumai szerint az iparosok tartoztak oltás czéljából kivonulni. Az Önkéntes tűzoltó egyesület 1886- han alakult meg és 1887-év elejéig működött. Ennek az egyesületnek Demidor Ignácz már tagja volt és azóta mindmáig buzgalommal működik gyönyörű hivatásában! Az 1887-iki borzalmas tűzvész után a városi tanács öt bízta meg a tűzoltói intézmény újjászervezésével és az általa alakított önkéntes egyesület 1888évig állott fenn. Ekkor ielent meg a kormánynak a tűzoltás rendezésére vonatkozó és az egész országra kiterjedő intézkedése, amelynek folytán a kötelezett tűzoltóságot szervezte meg Demidor Ignácz és vezette egészen 1908-ig. Ez az intézmény sem mutatkozott czélsz'erünek és ezért 1909 évben újból munkához látott és nagy fáradság és után járással sikerült újból megalakítania a nagykárolyi Önkéntes Tűzoltó Egyesületet, mely az ö szakszerű vezetése alatt és megfelelő szerelvénnyel ellátva működik, ma is. A város közönsége mindig mostoha gyermekének tekintette a tűzoltóság ügyét, alig járult ehhez valami anyagi áldozattal és főleg ez volt az oka, hogy a tűzoltóállt, hogy a fejbőrt vékony jégréteggel borította be és á borogatást többször megújította és az igy kezelt fejbőrre alkalmazta az ultraibolya-sugarakat. Igaz ugyan, hogy ez az eljárás kissé kellemetlen és hosszadalmas volt, hanem már egy hét múlva kedvező jelenségek mutatkoztak, amennyiben a gyógykezelt helyen félczentiméter hosszú hajszálak nőttek. Dr. Harris ilyen gyógymóddal kilencz ember közül hétnek újra kinövesztette a haját és csak két esetben nem volt eredmény. Különösen figyelemreméltó egy tizenötéves leány esete, kinek a haja betegség folytán teljesen kihullt és az orvos ultraibolyasugarak segítségével olyan gyönyörű eredményt ért el, hogy a leány fejét újra sűrű, hosszú haj bontotta Hat hónap múlva azonban visszaesés mutatkozott, de csak egy- két folt támadt a leány fején, de újabb kezeléssel ezek a helyek is benőttek. Suszterok alkonya. A czipöipar legújabb szenzácziója az a czipő, a melynek sarkát, talpát kényelmesen lehet kicserélni. Különleges eljárással végtelenül ellenálló és vízmentessé preparálják a felsőbőrt, a talpat meg a sarkot pedig akkor cserélik ki, amikor éppen tetszik. Sőt kicserélés közben felesleges levetni a czipöt s ilyen módon a bálteremből nyugodt lélekkel lehet hegymászásra indulni. Ezeket a különleges czipőket Londonban máris 20.000 ember viseli és kísérleteznek vele a hadseregben is. Ha a találmány beválik, akkor a czipőszükséglet felére’ csökken és egyúttal hanyatlanak a czipőárak is s végképpen vége a szegény suszteroknak. N" A G Y K Ä R OLY Ságnak 1877 óta a legválságosabb állapotokon kellett átmenni, sőt hosszabb ideig szünetelnie. Egyedül Demidor Ignácz voit az, aki soha sem lankadó buzgalommal viseltetett az ügy iránt és nem törődve j azzal, hogy nem méltányolják működését, mindig fiatalos, frissességgel dolgozott azon, hogy Nagykárolyban hivatása magaslatán álló, szakszerűen képzett, modern tűzoltóságot létesítsen, amelyet ha még nem is értünk el, de már útban vagyunk hozzá. Demidor ígnácznak ezt a 34 évre visszanyúló érdemeit méltatta a királyi kegy akkor, amidőn — amint már jelentettük a tűzoltósági arany diszéremmel tüntette ki. A múlt héten tűzte fel ünnepélyesen ezt a diszérmet Demidor Ignácz mellére Debreczeni István kir. tanácsos, polgár- mester a város képviselőtestületének és a tűzoltói egyesület tagjainak jelenlétében. A kitüntetés alkalmából pedig a tűzoltó- testület szeretett főparancsnoka tiszteletére bankettet rendezett Az ünnepségről tudósítónk a következőket jelenti: Vasárnap délelőtt a képviselőtestület közgyűlést tartott, amelynek befejezése után az Önkéntes Tűzoltó Egyesület tagjai felvonultak a tanácsterembe, ahol Debreczeni István feltüzte az arany diszérmet Demidor Ignácz mellére és ennek megtörténte után a következő beszédet intézte a jelenlevőkhöz: — YTan-e szebb hivatás, mint embertársainkat a veszélytől és az anyagi károsodástól megmenteni s a saját életünk veszélyeztetésével. Demidor Ignácz parancsnok a munkát több évtizeden keresztül teljesítette s hogy a munka eredményes volt, mutatja e legfelső helyről jött kitüntetés, melyet midőn feltüzük, kívánom, hogy még sok éven keresztül, élvezhesse a jól megérdemelt jutalmat. Önök pedig, kik a tűzoltó-testület tagjai, vegyenek példát és megszokott szorgalommal munkálkodjanak a várost és a társadalmat esetleg érő veszélyek elhárításán. Demidor Ignácz főparancsnok röviden válaszolt a beszédre. Megköszönte a polgármesternek, a város közönségének a tűzoltói intézmény iránt legutóbb megnyilvánult jóindulatát és támogatását és foga- dálmat tett, hogy a jövőben még hatványozottabban fog' a tűzoltói intézmény érdekében dolgozni. A bankett a polgári kaszinóban folyt le és azon az Önkéntes Tűzoltó Egyesület tagjai, Debreczeni István kir. tanácsos, polgármester és Demidor Ignácz tisztelői közül igen sokan vettek részt. Vacsora közben az első pohárkö- köszöntőtt Szolomájer [ános tűzoltó alpa- ranesnok mondottá. Az ünnepelt előtt az egyesület jó kívánságait fejezte ki. Ezután Demidor Ignácz emelkedett szólásra. Röviden vázolta az Egyesület küzdelmes múltját és a tagok további lelkes közreműködését kérte. Dr. Vetzák Ede az ünnepeltet, Luczay János pedig Debreczeni Istvánt éltette. Vacsora alatt a Nagykárolyi Dalegyesület énekelt nehány, szép magyar dalt1 az ünnepelt tiszteletére, aki a Dalegyesületnek sok éven át tagja és vezetője volt. Itt említjük meg, hogy Demidor Ignácz ez idő szerint egy tűzoltói szabályrendelet-tervezeten dolgozik, amelyet a jövő év elején fog a képviselőtestület elé terjeszteni. Uram, uram, szállók az Úrhoz! Kívánok Neked minden jókat. E búval bélelt rossz világban Vékával mérd a bankókat! S bár újévre uj adók jönnek, Legyen léted csupa vigadás S addig élj, amíg végleg elkészül A nagykárolyi vasútállomás ! Az uj gór, kath. magyar püspökség és a nagykárolyi egyház. Három jekíéniáig parancsol a pápa. A nagykárolyi gör. kath. rutén hitközség, vagy a mint ők magukat nevezni szeretik: a gör. kath magyar egyház kezdettől fogva a nagyváradi gör. kath. román püspökség fenhatósága alá tartozott. A rutén hitközség egy pár évvel ezelőtt Somossy Miktós hitközségi elnök kezdeményezésére mozgalmat indított, hogy a román püspökség kötelékéből a munkácsi gör. kath. magyar püspökséghez csatoltassék át. A mozgalom hosszas kilincselés után és Somossy Miklós törhet- len energiája revén sikerrel járt. A pápa elrendelte a nagykárolyi rutén egyháznak a munkácsi gör kath. magyar egyházba való bekebelezését. A rendelet végrehajtásával a pápa dr. Boromissza Tibor szatmári püspököt, bízta meg, akj ezt a megbízatását ünnepélyes tormában hajtotta végre. Az öröm azonban, amely az átcsatolás folytán vert tanyát a hívek szivében, nem soká tartott. A múlt héten jött a parancsolat, violaszin pecsét alatt. A parancsot a pápa nevében a bécsi nunczius küldte és arról szól, hogy úgy a nagykárolyi gör. kath. magyar egyház, mint a gör. kath. román egyház a hajdudorogi újonnan létesített gör. kath. magyar püspökséghez, lettek beosztva. Ez azonban még csak hagyjál! volna; de egyebet is mond a nun- cziusi irás. Azt, hogy az uj gör. kath. magyar püspökség területén tilos a magyar nyelvű istentisztelet. A nagykárolyi rutének e szerint most ott vannak, ahol a mádi zsidó. Nem is szólva arról a groteszk rendelkezésről, melyszerint a magyar püspökségben tilos a magyar nyelv. Az elszomoritóan érdekes rendelet leérkezésének hírére felkerestük Somossy Miklóst, a nagykárolyi gör. kath. magyar egyház elnökét, hogy nála a magyarság szempontjából sérelmes rendelet hatásáról érdeklődjünk. A nagykárolyi gör. kath. magyarok nem szívesen veszik - mondotta Somossy ur, — hogy a románokkal újból egy kalap alá kerültek, de hát ezen a tényen változtatni nem lehet. Ami az istentiszteleti nyelvrendeíetet illeti, az teljesen a magyarországi román túlzók aknamunkájának eredménye, kik a magyar nyelv térhódításától félve, eszközölték ki a magyar nyelvű helyett, az idegen nyelvű istentiszteletet. Eddig a gör. kath. egyházak lithur- giai nyelve az ószláv volt, most aztán nehogy valahogy a magyar nyelv diadalmaskodjék, a pápa a lithurgia nyelvéül az ógörög nyelv használatát rendelte el. A nagykárolyi gör kath. magyar egyházban egyébként a rendelet egyáltalában nem okoz változást. Itt ősidők óta magyar volt az istentisztelet nyelve, csupán az Ur színeváltozáskor mondottak el három jek- téniát ószláv nyelven A pápa mostani rendeletét tehát csak annyiban fogják itt végrehajtani, hogy a fent jelzett három jekténia ezentúl az ószláv nyelv helyett ógörög nyelven mondatik el. A háború. Háborús hírek vadkacséi Szállnak a ködös téli légben, Hápogásuk borzalmat ébreszt A küzdő ember bus szivében. Meleg palotában a Töke Dús profitra számit merészül... a Halál s a Nyomor karöltve Röhög és friss ssákmányra készül.
